Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt

123 L. 2. sz. jegyzet. 124 A 17. század utolsó éveiben Jefrem Jankovich volt a pécsi püspök. L. Taba I. im. 95. o. 125 Bm. L. Pécs Városi Lt. 1701. évi városi számadáskönyv 19/a oldal. 120 Pinzger F.: Emlékezzünk régiekről. Dunántúl, 1934. 12—ÍZ. o. 172 Pinzger F.: im. 72. o. 128 Pinzger F.: im. 72. o. 129 A Városi Tanács latinul írt határozatának magyar fordítása: „Egyhangúlag megszavaztuk, hogy ezután sem rácokat, sem más felekezetű embereket ebben a városban, piacnapok kivételével meg nem tűrünk. Ebben a helységben három napnál tovább nem lakhatnak, három nap után innen máshová menjenek." (Bm. L. Pv. Lt. 1743. május 17-én felvett 122. sz. tanácsülési jkv.) Valószínűleg a hasonló túlzó intézkedések miatt adatta ki Mária Terézia ápr. 24-én a hadi tanáccsal, majd május 18-án a magyar kancelláriával a szerbek kiváltságairól szóló oklevelét. 130 Pinzger a már többször idézett tanulmányában, a 80. oldaltól erre több példát is felhoz a jezsuiták évkönyvei alapján. 131 Fejes }.: Siklós múltja. Siklós, 1937. 250-267. o. 132 Illyés Géza: A felső-baranyai református egyházmegye egyházközségeinek története. K. O. 76. sz. kézirat a Ráday Levéltárban. A kézirat másolatát Sándor László igazgatóhelyettes bocsátotta a rendelkezésemre a Baranya megyei Levéltárban, önzetlen segítségét köszönöm. A dél-baranyai református egyházközségek múltjáról Kiss Géza is ír az „Ormányság" c, már idézett könyvében. A Siklós környéki eklézsiák történetét Fejes János írja le a „Siklós múltja" c. előbb idézett munkájában (131. sz. jegyzet). 133 A latin szövegben „Praesbyter". 195 Valószínűleg a már említett 1739 és 1742 közötti országos pestis idején történt. 135 Az 1713. évi pestis teljes irattári anyaga külön kötegben a Bm. L.-ban. L. még: Nagy L: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány c. munkáját. Megjelent a Baranyai Helytörténetírás 1981. évi kötetében. 136 A robotnapok számát az 1553. évi 11. törvénycikk szabályozta. Az egésztelkes évente 40 napot tartozott volna csak robotolni. A fél- és negyedtelkes arányosan kevesebbet. Azonban a heti egy napot elrendelő 1514. évi 6. és az 1548. évi 34. törvénycikk is érvényben volt. Az uradalom a jogszokásra is hivatkozott még. 137 Bm. L. BMU. 106. cs. 355/1. 138 Bm. L. BMU. 106. cs. 355. 139 Bm. L. BMU. 106. cs. 355/2. 140 Protocollum Inclyti Comitatus Baranyaensis, etc. 1742-45. 1745. 313. o. "* Bm. L. BMU. 106. cs. 355. 143 Bm. L. BMU. 112. cs. 22. és 26. iratköteg. 143 Illyés G. im. (L. 132. sz. jegyzetet). 144 Bm. L. BMU. 106. cs. 355/111. 145 ,, ... contra officiolatum . . ." 140 Rúzsás L: A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal 1711—1848. Akadémiai Kiadó, Bp. 1964. 68. o. 147 L. előző jegyzet, 69. o. 148 Csuti János írt „Elkeresztelték a bírót" címmel ismertetést Kecskeméti Zoltán dr. és munkatársai kutatásairól. (Hétfői Dunántúli Napló, 1978. október 9-i száma.)