Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett

pincelejárat után lehetett belépni a lakásba, mely az első időben szabadkéményes konyhából, s ebből jobbra, balra nyíló szobából és kamrából állt. A szobák leggyakrabban boltozottak voltak. Idővel az épületekre emeletet húztak, sőt gyakran — nyilván a későbbi években - manzardtetőt is, fent kis lakószobákkal. Más esetben az épületbővítést az utcai fronton folytatták. Az utcára néző homlokzathoz a telek nagyságának megfelelően az utca vonalával megegyezően, azzal párhuzamosan épületszárnyat toldottak. Ebbe a toldalékba rendszerint beleesett a faragott íves kapu is. Ezt meghagyták, hisz erre továbbra is szükség volt. Boltozott kapualjat építettek, s a helynek megfelelően az épületet további szobákkal bővítették. Esetleg egységes emeletet húztak rá. így az utcával párhuzamos, városias jellegűvé váltak ezek az épületek. Jellemző példa erre a Megye utca 9., 11. sz. egyemeletes épület. Könnyen észrevehető az alapot képező rész. Ez az utcára merőleges, boltíves, az udvar felé árkádos. A kapu felhasználásával épült az utcai szárny - később -, illetve az emelet. A pécsi polgári barokk épületek utcai homlokzatát az egyszerűség jellemezte. A teljesen sima falsíkból egyedül a meglehetősen kicsiny ablakok emelkednek ki. A maitól eltérően azonban szembetűnő a tetőszerkezet nagysága, a padlástér egyúttal raktár is volt. Egészen másfajta épületeket emeltetett az egyház. Az egyházi barokk építkezését külön kell választanunk szakrális és lakó-, illetve gazdasági célú épületekre. A templomépítkezés jeHemzője volt e kornak. Pécsett különösen így volt az, hisz a török kiűzésekor mindössze csak a Mindenszentek templomát használták a keresztények. A 18. század első felében a megerősödött egyház sorban alakítja át a török dzsámikat, de ugyanakkor új templomokat is épít. Ez a jelentős templomépítkezés teljesen átalakította a városképet. 1691-ben épült fel a Havihegyi kápolna. A gótikus Mindenszentek templomát a 18. század első felében barokkosán átépítették. Barokk sisakot építettek kis tornyára. A Székesegyházat először Radanay Mátyás építette át, majd 1704-ben a megsérült épületet Nesselrode Vilmos teljesen átalakítja. Ugyanő alakította át a Nepomuki Szt. János (korábban Jakováli Hasszán dzsámit) kápolnát is. A hajdani Gázi Kászim dzsámit a jezsuiták kapták meg. Először 1702-1704-ben alakították át, majd 1754-ben lebontották a minaret, végül 1766-1767-ben teljesen átépítették, barokk külsőt adva a templomnak. A templomot és a szomszédos rendházat emeletes, alul áttört árkádos folyosóval (1865-ben bontották le) kötötték össze. A Ferences templom (Merni pasa dzsámija volt) újjáépítése 1718-ban kezdődött, s befejeződött a barokk torony (Matthias Fölsinger) építésével. A Pécsre települt ágostonrendi szerzetesek 1710-ben kezdték építeni templomukat egy török dzsámi alapjaira. A városfalon kívül épült még fel a Xavéri Szt. Ferenc templom is. A mai barokk formát az 1739-es átépítéskor kapta. (Bár nem bizonyított az, hogy a korábbi, a jezsuiták által épített kis kápolna ugyanezen a helyen állt-e.) A pálosok először az udvarukon lévő dzsámit használták (valószínű ez volt a pécsi pravoszlávok temploma a városból történő kitelepítésük előtt). Templomukat 1741-ben kezdték építeni, s csaknem 1780-ig építették. A közelben a dominikánusok is felépítették rendházukat, s templomukat 1730 körül. (A templom átalakítva ma is áll.) Először ők is a telkükön levő kis dzsámit használták. (A dzsámi a Kazinczy u. 4. sz. ház udvarán áll ma is.) A Főtéren a kapucinusok 1719 körül kezdték építeni templomukat (felszentelve 1727-ben). A templom kezdetben torony nélküli volt. 1796-tól ez lett az irgalmas rendiek temploma, először fából, majd kőből épült toronnyal. Mindezt azért tartot-