Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Erdődi Gyula: Az iparoktatás története Baranyában 1872-1900 között
145. LORI Bános területén 1696. (2. lap) Puszta falu. . . . emberemlékezet óta mindig is puszta volt, és csak a neve maradt fenn. Nem tudni ki volt keresztény földesura. 146. PËTERFENYERE Mánia, Lóri és Barátúr között feküdt 1696. (2. lap) Puszta falu. E falunak nincsen lakója, emberemlékezet óta puszta . . . nem tudni ki volt keresztény földesura. 147. LIPÓC Orfű területén 1696. (4. lap) Puszta falu. Egy itt született parasztember most örögön él. 4. Keresztény földesura a pécsi püspök volt, urasága elismeréséül 1 forintot adtak neki. Török földesura Hadsi Musza volt Pécsről. Mint a többi falvak, úgy szolgáltak neki. A török császári adóról nem tudni. 8. Lakói katolikusok voltak. 9. Mindenféle termékből tizedet adtak török földesuruknak. 148. ABALIGET 7696. (5. lap) Puszta falu. Hat itt született jobbágy (colonus) jelenleg Kővágószöllős, Tőttös, Szék, Barátúr és Pécs helységekben lakik. 3. Keresztény földesura a pécsi püspök volt. Neki karmazsinból lévő aranysárga csizmát (cothurnus flavuus ex carmasin) szolgáltattak 2 ft. értékben a török időkben. Török földesuruk a pécsi Allibek volt. A török császári adóról nem tudni. 5. Két malomállításra alkalmas helyük van, évi cenzusuk egyenként 50 dénár volt. 8. Lakói katolikusok voltak. 9. Kilencedet minden féléből adtak a török földesuruknak. 149. NYÁRÁS BH. 1972., pag.: 114, no. 375. 1696. (6. lap) Puszta falu. Négy itt született lakó jelenleg Kővágószöllősön, Patacson, ill. Cserkúton él. 4. Keresztény földesura a pécsi püspök volt, kinek urasága elismeréséül évente 2 forintot adtak. Török földesuruk Alii Szpahia volt. Török császári adóról nem tudni. 8. A lakók mind katolikusok voltak. 9. Tizedet minden féléből török földesuruknak adtak. 150. ERSZÉK Bakonya É-i határszélén 1696. (7. lap) Ez a falu 50 éve puszta. Keresztény földesura a pécsi püspök volt.
