Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

lasztásokon való sikeres szereplésért. Az események hamarosan éreztették hatásukat a MÁK központjában, majd kirendeltségeinek munkájában is. A Kirendeltségi ügyosztály a szokásos időben és módon értesítette a megyéket a szabadságok folyamatos, a telepítést nem zavaró kiadásáról. Ezúttal azonban egyéb tanácsot is mellékeltek. Előrebocsátva, hogy a telepítés október 7-ével valószínűleg leáll a tél tartamára, az esetleges létszámapasztás kivédhetősége érdekében javasolták, hogy nagyon korlátozott számban menjenek szabadságra. Ugyanis így hivatkozhatnának arra, hogy nyáron, amikor a legnagyobb szükség volt a munkáskézre, a kötelességérzettől áthatva mindenki dolgozott. A csökkenő munka mellett pedig, mivel akkor lennének szabadságon a tisztviselők, nem kerülhet sor elbocsátásokra.''" A másik tanács, ha lehet, még fontosabb volt, mert a létszámapasztási szándék hátterére hívta fel a figyelmet. Ti. arra, hogy az elmúlt évről jelentékeny pénzügyi tehertétel maradt fenn és a folyó évre nagyot csökkent a hitelkeret. Felhívták a kirendeltségvezetőt a legszélesebb körű takarékosságra: „Minden fillér pénz" jelszóval. ,,A 3 éves terv sikere, az állam, a Kormánybiztosság és a tisztviselői kar érdeke kívánja, hogy a fentieket komolyan vegyük és lelkiismeretesen be is tartsuk."

70 Hamarosan egymást érték az anyagi és személyi vonatkozású takarékossági intézkedések. A kirendeltségek telefonszámláit az illetékes postahivatalok közvetlenül a MÁK-központba terjesztették fel korábban kifizetésre. Ezek után csak a kirendeltségeik által igazolt, láttamozott számlát volt hajlandó kiegyenlíteni. Paál ugyan értesítette a postahivatalokat, amire azonban azok kezdek leszokni a régi, jól bevált - s talán ki is fizetődő - gyakorlatról, hetek múltak el. Közben persze sok többletmunka (és kiadás) keletkezett, kérdésessé téve az eredeti célt.

71 Augusztus elején megemelték a telepítésnél dolgozó rakodó segédmunkások órabérét 50 fillérrel. (1,50 Ft lett.) A túlórákra érvényesek maradtak a korábbi szabályozás százalékemelkedései.

72 Ugyanakkor azonban korlátozták létszámukat. Pontosan megállapították, hogy mekkora teherautón, mennyi rakodó dolgozhat. Meghatározták a munkaidőt, valamint az elvégzett munka nyilvántartásának a módját.

73 A korábbi feltételekkel felmondták a kirendeltség által foglalkoztatott személygépkocsinak (és sofőrjének) az alkalmazását is.

7

'

1 Az áttelepülők kölcsönigényléseinek teljesítését a MÁK szeptember 27-i rendelete olyan igazolás- és kérelemhalmazhoz kötötte, hogy a leginkább rászorulók is nemegyszer visszakoztak. Tanulságos a következő eset. A kirendeltségvezető-helyettes levélben kérte e rendelet alapján Lovas Pál áttelepített felvidékit, hogy a kirendeltség pécsi irodájába hozza magával: 1. Személyi lapját; 2. Csehszlovákiai és itteni (!) iparigazolványát; 3. A telepítésére vonatkozó írásbeli rendelkezést; 4. Magyar—Csehszlovák Vegyes Vagyonösszeírási jegyzőkönyvét; 5. A kapott lakás részben üzletté alakításának költségvetési előirányzatát. Ezek után nem furcsa, hogy november 6-án még mindig azt kérdezte a kirendeltség az illetőtől: igényt tart-e a kölcsön folyósítására?

75 Féléves tapasztalatok felhasználásával, 1947. augusztus 28-án készült el Nizsalovszky József telepítésügyi főfelügyelő újabb összefoglaló jellegű feljegyzése (utasítása) a telepítést végző szervek számára. Eszerint: I. A megyei Földhivatal és a MÁK kirendeltségeinek ténykedése a kitelepítést követően akkor veszi kezdetét, amikor az Áttelepítési Miniszteri Bizottságtól átveszi a kitelepítettek névjegyzékét, valamint a kitelepítés elől megszököttek jegyzékét, és a személyi okokból visszahagyottak (korhatár, betegség) lajstromát.