Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

magyarnak utalták ki. Ennek ellenére az UFOSZ egyes tagjai önhatalmúlag betakarították a termést/

1- A kékesdi telepesek részére szabályosan kiosztott földeket a leltárt készítő földhivatali tisztviselők, a helybeli UFOSZ-tagok biztatására önkényesen lecsökkentették. A telepfelügyelő írásbeli utasítását félredobták/

3 A pogányi UFOSZ nem tudott elszámolni 5 q búzával és 5 q árpával, amely a Földalap tulajdonát képezte. A Földigénylő Bizottság megőrzésre a községi bí-> rónak adta korábban a terményeket, de tőle az UFOSZ, véleményével mit sem törődve, önkényesen elvette s a gabonát tagjainaik magáncéljaira fordította/

1

'

1 Magyarbólybain a pécsi Földhivatal 20 olyan egyént juttatott, akiket korábban sem az országos, sem a megyei Földbirtokrendező Tanács nem telepített. A községi UFOSZ vezetőség és Nemzeti Bizottság terjesztette föl őket juttatásra. Az odatelepített három felvidéki család így miattuk nem kapott földet/

1

' A községi elöljáróságok munkáját is érték panaszok. Június 14-én a Martonfára telepített felvidékieknek - panaszaik szerint - nem voltak hajlandók átadni a részükre fenntartott német földingatlanokat. Hirdről ugyanezen panasszal élt egy' szlovákiai.'

16 Mit tett ebben a helyzetben a kirendeltség? Figyelmeztetett, fenyegetett és megpróbált néha hatékonyan fellépni. Felhívták a figyelmet a 4300/1947., ill. az 5300 1947. ME. sz. rendelet be nem tartásának esetleges következményeire/" (Ezen módszert jobbára a közigazgatási hatóságokkal, ill. tisztviselőkkel szemben alkalmazták.) A telepítésben dolgozó tisztviselőkkel szemben már keményebben igyekeztek eljárni. A kékesdi esetben ludas hivatalnokokat le akarta váltatni az illetékes telepfelügyelővel. Ehhez azonban legtöbbször karhatalomra is szükség volt. A karhatalom viszont sokszor inkább azzal foglalatoskodott, hogyan nehezítse a szlovákiaiak telepítését; valójában: hogyan biztosítsa a korábban juttatottak vagyonát, ha kell, az előbbiek rovására.'

10 A községi elöljáróságoknak „nem volt idejük" tudomásul venni a hivatkozott kormányrendeleteket. Nem volt különösebb foganatja a felfüggesztéssel, internálással való fenyegetésnek sem.'

19 Ráadásul olyan eset is előfordult, amikor a kedvezményekkel visszaélni akaró szlovákiaival szemben lépett fel a kirendeltség látatlanban.

>u Az ilyen tévedések természetesen tovább rontották a hitelét. A Felvidékiek és érdekeiknek- hangot adó helyi kisgazda sajtó oldaláról tehát követelésszerűen igényelték a telepesfelülvizsgáló bizottságok megszervezését.'

1 A belső telepesek már birtokban voltak, ritkán írtak panaszos leveleket a kirendeltségnek. Esetleges juttatási kérelmeiket nem egyénenként nyújtották be, hanem földművesszövetkezeteiken keresztül. (Akkor is, ha egy ember juttatásáról volt szó!) És a vármegyei Földhivatalba címeztek, pedig tudták, hogy a MÁK kirendeltsége hivatott dönteni az ingatlanok elosztása dolgában. Igaz, a telepítést végző két szerv nem volt mindig összhangban.'Iba fa község föld művesszövetkezete és UFOSZ-szervezete a Földművesszövetke-' zetek Pécsi Igazgatóságán keresztül igyekezett megkapni egy általa egyszer már igényelt házat. Első igénylésüket a kirendeltség visszautasította. Pedig az igényelt épület - szerintük - gazdálkodásra alkalmatlan, szövetkezeti kovácsnak és iroda-' nak jó lenne. A tulajdonos kitelepítésre vár. A pécsi igazgatóság a kérelem tá-' mogatását kérte a kirendeltség vezetőjétől. Az illetékes horváthertelendi telepfelügyelő is javasolta a juttatást, és az ismételt felülvizsgálat során megállapította, hogy a telephely gazdálkodásra alkalmatlan. (3 szoba, konyha, istálló, kovácsműhely!) Augusztus 13-án Nizsalovszky mégis visszautasította a kérést.'

3 A Földművesszövelkezetek Országos Központjának Baranya megyei ügyvezetője, budapesti központjának írt levelében felsorolta azokat a szövetkezeteket, amelyek-