Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Cseresnyés Ferenc: A szlovákiai magyarokat fogadó szervek telepítő tevékenysége Baranyában (1947-1948)

A SZLOVÁKIAI MAGYAROKAT FOGADÓ SZERVEK TELEPÍTŐ TEVÉKENYSÉGE BARANYÁBAN (1947-1948) CSERESNYÉS FERENC Magyarország számára a területén illetékes Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) 1945. augusztus 9-i utasítása, ill. a Németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács (NSZET) november 20-i határozata konkretizálta a potsdami értekezlet németségre vonatkozó határozatát, félmillió német nemzetiségű lakos kitelepítésének előírásával.

1 Itt azonban a kitelepítés végrehajtását, ill. végrehajtatását - Lengyelországgal és Csehszlovákiával szemben — nem egy szuverenitásával rendelkező ország kormánya intézte, hanem egy vesztes, a SZEB által ellenőrzött ország. Az itteni németség eltávofítását — kollektív felelősségre vonását — nem annyira a pártok, kormányszervek, hanem sokkal inkább a győztes Csehszlovákia hatalmi tényezői szorgalmazták azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy Magyarország fogadni tudja az általuk kitelepítésre ítélt felvidéki százezreket.

2 Nem késztette őket meghátrálásra az a tény sem, hogy a magyarság kitelepítéséhez kért nagyhatalmi hozzájárulást minden erőfeszítésük ellenére sem sikerült kicsikarniuk. Bátran ragadtatták magukat a magyar lakosságot létében fenyegető, egyoldalú lépésekre. Az internálások, kitelepítések, vagyonelkobzások fékezése, keretek közé szorítása érdekében a vesztes ország eleve hátrányos pozíciójából, 1945 december elején próbált először a magyar kormány megállapodásra jutni Csehszlovákia képviselőivel. Az említett elutasítás következtében a Duna túlsó partján is hajlottak a megegyezésre. Megállapodás azonban mégis csak a következő év február 6-10. közötti prágai tárgyalásokon jött létre, amely a magyar—csehszlovák lakosságcsere-egyezménytervezetben (továbbiakban Egyezmény) öltött testet. Ennek értelmében Csehszlovákia, az áttelepítési akció lebonyolítása, a szlovák lakosság áttelepülésre történő megnyerése, valamint a jelentkezők összeírása érdekében, az országok közötti kapcsolatokban példátlan mozgási szabadsággal rendelkező kormánybizottságot küldhetett Magyarországra.

3 A Csehszlovák Áttelepítő Bizottság (CSÁB) felállítása mellett megegyeztek egy Vegyesbizottság létrehozásában is. Ez 2-2 tagból állt az érdekelt felek részéről, elnöke pedig az Egyesült Nemzetek valamelyik tagjának képviselője volt. (Közös megegyezéssel később szovjet állampolgár töltötte be ezt a tisztséget.) A vegyesbizottság feladata a telepítés közben felmerült vitás kérdések eldöntése volt.

4 Abban az értelemben Magyarország számára is elfogadható volt a tervezet, hogy csökkentette (papíron) a csehszlovákiai magyarság egésze elleni kampányt. (Az