Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949

IV. osztály Heti 3 óra 1. A szerb és horvát irodalom története Karadzic Vuk és Gaj működésétől az ún. „modern" áramlat beköszöntéséig. (A XIX. század utolsó és a XX. század első éveiben lezajló generációváltásig.) A Duna-völgyi és balkáni népek közös problémái az irodalomban. A magyarországi lokális irodalmi törekvések ismertetése. A szerb és a horvát nemzeti tudományok kialakulása és főbb képviselői. Az értekező próza fejlődése; a szerbeknél főleg franciás, a horvátoknál főleg németes irányban, 2. A szerb és horvát nyelv élete Jugoszláviában és Magyarországon, öt írásbeli dolgozat. V. osztály Heti 3 óra 1. A szerb és horvát irodalom története a XX. század első éveitől napjainkig a különböző stílusáramlatok bemutatásával. Ifjúsági irodalom. (A magyar és a délszláv irodalom közös problémái, a népek sorsközössége.) 2. A szerb-horvát nyelv jellemzése, helyzete Európában, a szláv, germán, latin és magyar nyelvek között. A szerb és horvát irodalmi nyelv grammatikai és stílusbeli árnyalati különbségei. A szerb-horvát nyelv rendszere. A szerb-horvát nyelv tanításának módszere. Négy írásbeli dolgozat. A történelem, a földrajz, ének, rajz és kézimunka helyi tanmeneteinek összeállításakor figyelembe kell venni a délszláv népekre vonatkozó ismereteket. JEGYZETEK 1 Felhasznált irodalom: A magyar népi demokrácia története 1944-1962. Kossuth Könyvkiadó, 1978. Szerkesztették: Balogh Sándor, Jakab Sándor. A közoktatásügy Európa szocialista országaiban. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965. dr. Horváth Márton: A népi demokrácia közoktatási rendszere 1945—1948. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975. A szocializmus útján. A felszabadulást követő negyedszázad kronológiája. Akadémiai Kiadó Budapest, 1970. Szerkesztette: Szabó Bálint. Zsilák András: A magyar társadalom negyedszázados fejlődésének fő vonásai 1945—1970. A népi Magyarország negyedszázada. Akadémiai Kiadó, Bldapest, 1972. Szerkesztette: Blaskovits János és Zsilák András. - Felhasznált irodalom: Kővágó László: Nemzetiségek a mai Magyarországon. Kossuth Könyvkiadó, 1981. :í A kérdést más források felhasználásával tárgyalta Marin Mandic: Neke svojstvenosti nasega skolstva od oslobodenja do godine preokreta c. munkájában. (Mándity Marin: Oktatásügyünk néhány sajátossága a felszabadulástól a fordulat évéig. 1945-1948.) Iz nase proslosti (Múltunkból.). Tanulmányok. 1. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. ä Köznevelés évfolyamai. 1945—1949. évek. 5 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 10.030 1945. M. E. számú rendelete a nemzetiségekhez tartozó tanulók nemzetiségi oktatása tárgyában. Megjelent a Magyar Közlöny 1945. évf. 164. számában. Hatályba lépett 1945. október 30-án. Közzétéve: Köznevelés. I. évf. 10. szám. 1945. november 15. (i A vallás- és közoktatásügyi miniszter 68.800 1945. VKM. számú rendelete a nemzetiséghez tartozó tanulók nemzetiségi oktatásáról szóló 10.030/1945. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. Megjelent a Magyar Közlöny 1945. évf. 168. számában. Hatályba lépett 1945. november 6-án. Közzétéve: Köznevelés. I. évf. 10. szám. 1945. november 15. ' A nemzeti kormány 330/1946. M. E. számú rendelete a nemzetiséghez tartozó tanulók nemzetiségi oktatása tárgyában. Megjelent a Magyar Közlöny 1946. évf. 12. számában. Hatályba lépett 1946. január 15-én. Közzétéve: Köznevelés II. évf. 3. szám. 1946. február 1. Az új jogi szabályozást megelőzte a délszlávok követeléseinek a megfogalmazása. A Délszlávok I. Országos Konferenciáján, Mohácson, 1945. december 3-án követelték a nemzetiségi oktatás rendszerének a megváltoztatását. Azokban a településekben, ahol a lakosságnak több mint felét valamelyik délszláv nemzetiséghez tartozók alkották, teljesen anyanyelven történő oktatást, ahol a lakosság felénél kevesebben voltak, az anyanyelv tantárgyként oktatását kérték. A tanítóhiány pótlására gyorsított tanítóképzést, ugyanakkor Mohácson és Baján tanítóképző, illetve gimnázium felállítását igényelték. Ezt a követelést tekinthetjük a délszlávok első megnyilatkozásának, nemzetiségi jogaik érvényesítésére.