Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949

A szervezőmunkával a főigazgató Zrínyi Aladár bajai állami tanítóképző intézeti tanárt bízta meg/ 12 A szervezőmunka befejezéséig az igazgatói feladatokat is el­látta. Munkája 1946. február 20-tól március 21-ig tartott, amikor is az intézet irá­nyítását a minisztérium által megbízott igazgató, Póth István vette át. A tanítás 1946. március 1-én megkezdődött. A rendes szorgalmi időben a tan­anyag elsajátítása lehetetlennek látszott, ezért a miniszter augusztus 3-ig meg­hosszabbította. Az 1946/47. iskolaév megkezdését szeptember 9-re tűzte ki/' 3 Az oktatás szerb-horvát nyelvű tanterv hiányában, szükségszerűen a magyar tan­nyelvű állami tanítóképző intézetek tantervére alapozottan folyt. Ezt azonban ne­hezen lehetett adaptálni, félő volt, hogy a tanítás folyamatosságát akadályozza. A főigazgató ennek elkerülése érdekében javasolta a miniszternek, hogy az inté­zet óratervét, különösen a szerb és horvát nyelvet és irodalmat illetően, sürgősen készíttesse el és tegye alkalmazását kötelezővé. A tanterv és óraterv csak az 1946/47. tanévben készült el. (1946. december 13-án adta ki a miniszter helyett dr. Simon László államtitkár.) 44 A tanterv generális rendelkezése, hogy az intézet óratervében megállapított ke­retek között a líceum és tanítóképző intézetek számára érvényben levő tantervi anyagot a szerb-horvát nyelv és irodalom anyagával bővítve kell tanítani. A taní­tás nyelve - a magyar nyelvi és irodalmi órák kivételével - a „délszláv nyelv". A rendelet részletesen megállapította a szerb-horvát nyelv és irodaloim c. tan­tárgy tanmenetét. Az intézet feladatává tette a történelem, a földrajz, ének, rajz és kézimunka tan­menetének összeállítását, mindenütt figyelemmel a délszláv népekre vonatkozó ismeretanyagra. Ideológiai, politikai tartalmú az a rendelkezése, hogy a tananyag feldolgozása nem lehet rosszakaratú, célzatosan magyarellenes, olyan beállított­ságú, amely a magyar és a délszláv népek baráti együttműködését veszélyeztet­hetné. Az óratervet és a tanmenetet lásd a függelék I. számú mellékletében. ÖSSZEFOGLALÁS Dél-Dunántúlon a nemzetiségi oktatás kialakult hagyományait, melyek egyéb­ként sem voltak nacionalizmustól mentesek, a II. világháború előtt a fasiszta ideo­lógia térhódítása megzavarta. A nagy létszámú német nemzetiségi tömb anyanyel­vi oktatása került előtérbe. A lényegesen kisebb létszámú horvátokkal (sokacok, bosnyákok) és a még kisebb csoportot jelentő szerbekkel államigazgatási szervek (központiak és helyiek) az önkormányzatok (egyházi és világi iskolafenntartók, köz­ségi képviselőtestületek és városi törvényhatóságok) csak mellékesen foglalkoztak. A vizsgált korszakban végrehajtott szervezés legszembetűnőbb jellemzője, hogy az általános érvényű, minden Magyarországon élő nemzetiségre kiterjedő jogi szabályozással szemben a német nemzetiségű tankötelesek anyanyelvi oktatására nem került sor. Nemzetiségi oktatáson a régióban csak a délszláv nemzetiségek­hez tartozók anyanyelvi oktatását értették. Emiatt Tolna megye területén állami szervezésű nemzetiségi oktatásról nem beszélhetünk. Más területről származó for­rásból tudjuk, hogy a megyét a központi szervek nem tekintették nemzetiségi terü­letnek. Baranyát viszont igen. Somogy és Baranya megyékben éltek jelentősebb számban horvátok, utóbbi helyen és a Tolna megyei Medinán szerbek is. Anyanyelvi oktatásuk szervezése -

Next

/
Oldalképek
Tartalom