Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Füzes Miklós: Nemzetiségi oktatás Délkelet-Dunántúlon 1945-1949

V. 1947/48. TANÉV Távirati úton a miniszter 1947. szeptember 22-én rendelte el a Pécsett és Lippón felállítandó állami „délszláv tanítási nyelvű" népiskola szervezését. A behatásokat szeptember 26-27-én tartották a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja képviselőjének jelenlétében. A lippói szervezés elrendelése is téves információn alapulhatott, mert ott már működött egy gör.kel. szerb felekezeti népiskola Popovity Lázár lelkész, okleveles tanító vezetésével. A tanulók száma ekkor 12 fő volt. A szervezendő állami népiskolába hirdetett beíratáson senki sem jelent meg. Pécsett 5 tanuló iratkozott be. Közülük két testvér szülője a Pécs-belvárosi általános leányiskola épületébe (Mária u. 5.) elhelyezett délszláv tagozat osztályában 1948 januárjában megjelent és kijelentette, hogy gyermekeit nem óhajtja a Pécs-Fiume utcai általános iskolából kivenni. Eddig is oda jártak. A vizsgálat megállapította, hogy Jancsikin Milica állami délszláv kisegítő tanítónő működésével megkezdődött tanításon beiratkozásuk ellenére egy napig sem vettek részt. A tanítónő ugyan többször felszólította a szülőket, hogy a gyermekeiket küldjék a délszláv iskolába, de erre sem a szülők, sem a gyermekek nem voltak hajlandók. Az iskola egy utólag beiratkozott tanulóval együtt 4 tanulóval dolgozott. Működési feltétele biztosított volt.'

1

'

7 VI. 1948/49. TANÉV A minisztérium szervező munkája tovább fokozódott. A tanulólétszám növelésére az iskolák felállítását új elvi alapokra helyezték. Függetlenítették a statisztikai, illetőleg az iskolai anyaikönyvek adataitól. Minden olyan helyen, ahol a délszláv nemzetiségek élnek - a minisztériumi indoklás szerint - a gyermekeknek a délszláv iskolába történő beiskolázását törvényileg elrendelni, ellene mond a lenini önrendelkezési elvnek. Az új jogi szabályozás ugyanakkor a kötelező erőt és a statisztikai adatok szerepét meghagyta. A végrehajtásához az érdekelt tanítóktól olyan felvilágosító munkát kért/

!R melylyel meggyőzik a délszláv lakosságot a nemzeti kultúrában történő részvétel fontosságáról, a délszláv iskolák szerepéről. Az önkéntes beiratkozás érdekében a tanítók bizonyítsák be, hogy a tanulóknak a délszláv iskolák elvégzéséből káruk nem származik és továbbtanulási lehetőségük is biztosított. Az önkéntességen alapuló módszert a „lenini-sztálini nemzetiségi politika", az önrendelkezési elv megvalósításának tekintették. A tanulólétszám folyamatos emelkedésével párhuzamosan képzelték az iskolahálózat bővítését is megvalósítani. A népiskolák általános iskolává történő átszervezését, körzeti általános iskolák kialakítását tervezték. A „délszláv anyanyelvek" szerinti oktatás kibővítésének feltételeként, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségével karöltve, az iskolai év kezdetén biztosították a második tanerőket. Az új költségvetési év kezdetéig a szövetség vállalta a most beállított új tanerők illetményeinek folyósítását. A hároméves terv keretei között folyamatosan biztosították az iskolaépületeket, azokat bútorokkal, egyéb felszerelési tárgyakkal látták el. Az ország újjáépítési ütemtervének megfelelően tervezték a feltételeket javítani, miután a hiányosságokat a helyszínen egy erre a célra alakított bizottság megállapította.