Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

Nemzetiség 1939 1940 1942 Német 43 36 39 Magyar 8 8 — összesen: 51 44 39 Magyarul beszél: 76% 100% 100% 131. SZÜLÖK A lakosság 70%-a, a tankötelesek 80,4 %-a német anyanyelvű az 1941, évi népszámlálás, illetve az iskolai anyakönyv adatai alapján. R.k., részben osztott, két tantermes iskola, három tanerővel, akik közül egy kitűnően, 1 gyengén, 1 pedig egyáltalán nem tudott németül. A tanulók kivétel nélkül jobban beszélik a magyar nyelvet, mint az anyanyelvüket. A szülők írásban kérték a magyar tannyelvű tanítás fenntartását, azonban 1939. szeptember 1-től a VKM. határozott, újabb utasítására az egységes rendszer bevezetését (kisebbségi tantervvel) határozta el az iskolaszék vezetősége. Ugyanekkor írásos tiltakozásukat nyújtották be az egyházi főhatóságnak, amelyben leszögezték, hogy csak a kormányhatóság utasításának ,, . , . kényszerülve végezték el az átszervezését annak a magyar nyelvű tagozatú iskolának, amely közel három évtizede a vármegye egyik legjobb népiskolájának számított. . Nemzetiség Német Magyar összesen : Magyarul Evangélikus, osztatlan, egy tantermes, egy tanerős iskola működött. 1939-ben a VKM. elrendelte az egységes rendszer bevezetését, amelyet a lakosság is szívesen fogadott, bár igen gyengén beszéltek a gyermekek németül. Az 1939-1943 közötti iskolalátogatások válságos helyzetről számoltak be. A tanerők katonai behívása miatt az oktatás rendszertelenné vált. Az 1939/40. tanévre kivezényelt állami helyettes tanítót két hónap után ugyancsak behívták a hadseregbe. 1942-ben sem volt tanítója az iskolának, s A következő esztendőkben végrehajtott szakfelügyelői és tankerületi főigazgatói ellenőrzések tapasztalatai azt mutatták, hogy az aggályok alaptalanok valtak. Egy magyar és egy alsós, egy felsős tagozatú egységes rendszerű csoportban 1940 végére már jó, 1941 júniusi ellenőrzés szerint kiemelkedő eredmények születtek. Mind a magyar, mind a német tanítás a vármegye egységes rendszerű iskolái között a legjobbnak értékelhető a somogyi tanfelügyelőség és Balázs Ferenc minisztériumi szakfelügyelő szerint. Az 1942/43. tanévben tett utolsó írásos jelentése statisztikai részében1

''' Balázs utalt arra, hogy bár a lakosság között a Volksbund szervezkedés következtében ,, . . . szélsőséges türelmetlenség fokozódik . . .", az iskolaügyben — nyilván a kiváló eredmények következtében — nem léptek fel semmilyen követeléssel. A tanítók jól tudnak németül, s a módszertani ismereteik és alkalmazási készségük is kiemelkedő. 0 Balázs Ferenc, mint korábban Sérsekszöllősön, itt is a vándortanító alkalmazását látta megoldásnak, mert a környező iskolákban is hasonlóan nehéz volt a helyzet a tanítóhiány míiatt. Óralátogatásainak tapasztalatai szerint: „mivel a legöregebb ember is alig tud németül, az elmagyarosodás következtében otthoni nyelvi utánpótlás nincs, igen gyenge eredményt mutatnak. A jó német tudású tanerő sem tudta a „magyarul gondolkodó tanulóknál" a német nyelv- és értelemgyakorlat terén a legminimálisabb eredményt A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939 1939 1941 1943 132 123 116 129 32 39 36 42 164 162 152 171 >eszél: 100% 100% 100% 100°/ 132. TORVAJ-LULLATELEP