Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

125 SÉRSEKSZÖLLÖS A lakosság 56,6%-a német, a mindennapi tankötelesek 88,6%-a német anyanyelvű az 1941. évi népszámlálás, illetve az iskolai anyakönyv alapján. 1940-ben 3, az 1942/43. tanévben 5 magyar anyanyelvű tanuló járt iskolába, a többi szomszédos községekbe volt elhelyezve. Egy tanerős, osztatlan, egységes rendszerben tanító kis iskolában 1941-ben a 700 1941. ME. sz. r. alapján a német tannyelvű rendszerre tértek át. A tanítás Poór János segédtanító bevonultatásával meg sem indult az új rendszerben. Balázs 1942. április 22-i iskolalátogatásakor tragikus képet festett Sérsekszöllős és környéke iskolaügyéről. Az 1941/42. tanévben Sérsekszöllős, Tab és a 3 kilométerre levő Torvajlullatelep gyermekei tanító nélkül maradtak. Aki tehette vidékre, rokonokhoz, ismerősökhöz adta gyermekeit. A tankötelesek 70%-a teljesen oktatás nélkül maradt. Balázs különjelentésben számolt be a miniszternek, javasolva egy állami helyettes vándortanító azonnali kinevezését, aki a községeket járva, csökkentett óraszámban, váltakozó tanítással egyfajta folyamatosságot biztosíthatna, ellenkező esetben . . . egész életükre kiható kárát látnák a két évi tanulmányi idő kiesésnek ... az itteni szegény, rosszul táplált pusztai magyar és német gyermekek fizikailag olyan gyengék, hogy nem lehet várni azt a fajta szomszédba járást, amely sajnos nem egy somogyi iskolát jellemez. Nemcsak a német, hanem 18 magyar anyanyelvű gyermek tanulása is megoldatlan . . 126. SOMOGYDÖRÖCSKE A lakosság 92,3%-a, a tanköteles iskolások 92,7%-a német anyanyelvű volt az 1941. évi népszámlálás, illetve az iskolai anyakönyvek alapján. Evangélikus, 2 tantermes, 2 tanerős, 2 tanulócsoportba osztott rendszerben folyt a tanítás. Egységes rendszer bevezetésére utasította az iskolaszéket a VKM. 1938. novemberi leirata, de 1939 végén is csak az I. osztályban folyt e szerint tanítás. Csak a felsőbb osztályban volt heti 2 félórában német írás és olvasás. A lakosság 1938-ban a ,,C" típus fenntartását kérte még. Menez Sebestyén és Simon Ottó tanítók-"''

1 a vármegye legkiválóbb szakemberei, ezért a magyar nyelven folyó tanítás kiemelkedő színvonalú. Az igen korlátozott mértékű anyanyelvi tanítás is (olvasás-írás) színvonalas. Az egységes rendszer bevezetése azonban a leggyorsabban megvalósításra ajánlatos, mert a Volksbund helyi képviselői ,, . . . a tanfelügyelőségen rendkívül agresszív hangú beadványban követelik mind a hat osztályban a rendelet érvényesítését . . ." A lakosság az egységes rendszert kérte, az iskolaszék a magyar tannyelv fenntartását, a Volksbund 1940. áprilisi falugyűlésén a teljes német tannyelv bevezetését kívánta. Balázs a minisztérium felszólítására külön jelentést készített és ebben vázolta a faluban kirobbant ,,iskolaharcot". Véleménye szerint minden feltétel megvolt már 1938-ban az egységes rendszer bevezetésére, de ennek elmaradása, illetve valamennyi osztályra történő kiterjesztésének ,, . . . a méltánytalan akadályozása a lakosság nagyobb részét a Volksbund hatása alá szorította . . ." 1941-ben a tanfelügyelőség a teljes német tannyelvű oktatást vezettette be az iskolaszék ellenkezése, a Volksbund diadalittas tüntetése közepette. 1942-ben került sor újra a somogydöröcskei iskola ellenőrzésére. Balázs ekkor megállapította, hogy mind anyanyelven, mind a magyar tanítási nyelven átlagon felüli eredményeket érnek el. A meglátogatott valamennyi iskola közül Somogydöröcskén találkozott a legszínvonalasabb német és magyar nyelvű írásbeli munkákkal. Mindezen tanítási eredmények mögött áldatlan, éles politikai küzdelem van, amely megosztja a falu népét. Részletes minisztériumi külön jelentésében, minden mozzanatra kiterjedően ábrázolta a faluban folyó harcot. Az egyik tanító lemondott állásáról, mert a Volksbund a ,, . . .német nép érdekeinek elárulásával vádolta és különböző módon vegzálta, a szülőkkel szembeállította". A 90 tanköteles tanítását Simon Ottó pángermán és nemzetiszocialista nézeteiről ismert tanító . . ." végezte. Az egész környéken ismert irányítója volt a ,,népinémet" szervezkedésnek és politikai mozgalomnak. A lakosság 90%-át beszervezte a Volksbundba, ő azonban nem lépett be A néppel való törődése abban jelentkezett, hogy heti négy-öt alkalommal szélsőséges előadásokat szervezett, ahol a nemzetgyalázástól sem riadt vissza, amikor ezt számon kérték, 17 tanút állított az ellenkezőjéről, ügyel arra, hogy az iskolában csak a tanulás és a produkció minőségére irányuljon a figyelem, azonban a meglátogatott három óráján nem tudta eltagadni, hogy a Volksbund eszméire inklinálja, főleg a felsős tanulókat ... a Volksbunddal szembenálló német lakosok véleménye szerint 1941-ben az ő kifejezett terrorisztikus feltüzelésére kezdték követelni a