Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

110. NAGYSZÉKELY Református, részben osztott, 3 tantermes iskola, amelyhez 1939-re egy újabb termet építettek. Egységes oktatási rendszerre tért át fokozatosan. Az 1938/39. tanévben csak az első osztály tantervét alakították át a kisebbségi rendszer követelményeinek meg­felelően. A ll-VI. osztályokban heti 3 órában írás-olvasást tanítottak németül, valamint számolást és mérést, mert a német anya­nyelvűnek beírt gyermekek rendkívül gyengén beszéltek, ,,csak makogtak" németül. A ta­nítóik tökéletesen beszélték a német nyelvet, egyikük az irodalmi és tájnyelvben különö­sen kiváló volt. Az egységes rendszerben elő­írt követelményeket csak akkor lehetne ered­ményesen szolgálni, ha a német gyermekek anyanyelvi oktatását „elmélyítik és fokozzák" - írta Balázs Ferenc. ,, . . . Az iskola eredmé­nyes nyelvi magyarosítása most visszájára fordult és ugyanazt az energiát a visszané­metesítésre kell fordítani, legalább öt esz­tendőre van szükség, hogy valamennyi gyer­mek eredményesen ismerje anyanyelvét, a német helyesírást, olvasást és kiejtést.'/." — jelentette a VKM és az Országos Iskolai Ta­nács azon kérdésére, hogy milyen szintű a németség tanköteles korú gyermekeinek anyanyelvismerete az egységes rendszert kö­vetően, a tisztán anyanyelvi oktatás beveze­tése után? Nagyszékely református németsé­ge nem kívánta a tisztán német tannyelvű oktatás bevezetését annak ellenére, hogy a községben alig volt magyar anyanyelvű tan­köteles. 1942 elején a lakosság döntő része az egységes rendszer mellett foglalt állást. A gyermekek közül 1940-ben 72,5%, 1943-ban 64% tudott magyarul beszélni. Több vegyes lakosságú község egységes rendszerben, kisebbségi tantervvel tanító is­koláinak általános tapasztalatait elemezve arra utalt ugyancsak az Iskola Tanácshoz írt szakvéleményében, hogy a „ . . . németség előretörése, a Volksbund tevékenységének hatására, a magyarságtól való elforduláshoz vezetett ott is, ahol valóban békességben együtt éltek. A magyar nyelvet száműzték a családból, a magyarul tudó iskolaköteles gyermekek számának visszaesése azzal ma­gyarázható, hogy a családból az utóbbi 4—5 évben már minimális tudással lépnek az első osztályba, s a kisebbségi tanmenetekben előírt iskolai magyar tanulás, de ami ennél sajnálatosabb, a tantervektői való önkényes eltérés olyan kevés nyelvi kultúrát ad, hogy a VI. o. befejezése után teljesen rossz ki­ejtéssel, grammatikailag rendkívül hibásan beszélő, műveletlen gyermekek tömegével ta­lálkozhatunk , . ." 22:i 111. NÉMETKÉR Részben osztott, hat tantermes, nyolc tan­erővel működő, r.k. felekezeti elemi iskola, amelynek német anyanyelvű tanulói egysé­ges rendszerű oktatásban részesültek 1938­tól. A szülők már 1940-ben azt írták az egy­házi főhatóságnak, hogy „bárminő célú vál­toztatás ellen tiltakoznak. Szükségesnek tart­ják, hogy gyermekeik jól megtanuljanak né­metül és magyarul egyaránt. 24 magyar anyanyelvű tanköteles 11 szülője kéréssel fordult ugyancsak az egyházi főhatósághoz, kérve, hogy gyermekeik intenzív német ok­tatásban részesülhessenek, melyhez az egy­házi iskolaszék javaslatát is mellékelték . . ." — írta a szakfelügyelő. 227 1942. évi iskolalátogatása során egy ma­gyar tagozat, egy német tagozat és egy egységes rendszerben dolgozó tagozat mű­ködik. Az utóbbi kettőben átlagon felüli eredményeket tapasztalt mind az anyanyelvi oktatásban, mind a német tanulók magyar nyelvtudásában. „ . . . a magyar tagozatban, ahol legtöbbnyire szegény, testben és lélek­ben elhanyagolt tanulók vannak, az ered­mény szinte mérhetetlen 1939 óta. A német lakosság magatartása, a mai viszonyok el­lenére még megnyugtató . . ." 1943 végi jelentése ugyanezeket állapítot­ta meg, hangsúlyozva, hogy „a magyar anyanyelvű gyermekeket azonnal ki kell emelni az egységes rendszerből, mert lévén magyar tagozat, a fennálló rendelkezésekkel ez ellentétben áll". 1944-ben ennek ellené­re a helyzet változatlan. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 1942 Német 255 278 292 315 Magyar 43 24 27 20 Összesen : 298 302 319 335 Magyarul beszél: 100% 100% 100% 100% Valamennyi tanerő kitűnően beszélte a német irodalmi és tájnyelvet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom