Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
110. NAGYSZÉKELY Református, részben osztott, 3 tantermes iskola, amelyhez 1939-re egy újabb termet építettek. Egységes oktatási rendszerre tért át fokozatosan. Az 1938/39. tanévben csak az első osztály tantervét alakították át a kisebbségi rendszer követelményeinek megfelelően. A ll-VI. osztályokban heti 3 órában írás-olvasást tanítottak németül, valamint számolást és mérést, mert a német anyanyelvűnek beírt gyermekek rendkívül gyengén beszéltek, ,,csak makogtak" németül. A tanítóik tökéletesen beszélték a német nyelvet, egyikük az irodalmi és tájnyelvben különösen kiváló volt. Az egységes rendszerben előírt követelményeket csak akkor lehetne eredményesen szolgálni, ha a német gyermekek anyanyelvi oktatását „elmélyítik és fokozzák" - írta Balázs Ferenc. ,, . . . Az iskola eredményes nyelvi magyarosítása most visszájára fordult és ugyanazt az energiát a visszanémetesítésre kell fordítani, legalább öt esztendőre van szükség, hogy valamennyi gyermek eredményesen ismerje anyanyelvét, a német helyesírást, olvasást és kiejtést.'/." — jelentette a VKM és az Országos Iskolai Tanács azon kérdésére, hogy milyen szintű a németség tanköteles korú gyermekeinek anyanyelvismerete az egységes rendszert követően, a tisztán anyanyelvi oktatás bevezetése után? Nagyszékely református németsége nem kívánta a tisztán német tannyelvű oktatás bevezetését annak ellenére, hogy a községben alig volt magyar anyanyelvű tanköteles. 1942 elején a lakosság döntő része az egységes rendszer mellett foglalt állást. A gyermekek közül 1940-ben 72,5%, 1943-ban 64% tudott magyarul beszélni. Több vegyes lakosságú község egységes rendszerben, kisebbségi tantervvel tanító iskoláinak általános tapasztalatait elemezve arra utalt ugyancsak az Iskola Tanácshoz írt szakvéleményében, hogy a „ . . . németség előretörése, a Volksbund tevékenységének hatására, a magyarságtól való elforduláshoz vezetett ott is, ahol valóban békességben együtt éltek. A magyar nyelvet száműzték a családból, a magyarul tudó iskolaköteles gyermekek számának visszaesése azzal magyarázható, hogy a családból az utóbbi 4—5 évben már minimális tudással lépnek az első osztályba, s a kisebbségi tanmenetekben előírt iskolai magyar tanulás, de ami ennél sajnálatosabb, a tantervektői való önkényes eltérés olyan kevés nyelvi kultúrát ad, hogy a VI. o. befejezése után teljesen rossz kiejtéssel, grammatikailag rendkívül hibásan beszélő, műveletlen gyermekek tömegével találkozhatunk , . ." 22:i 111. NÉMETKÉR Részben osztott, hat tantermes, nyolc tanerővel működő, r.k. felekezeti elemi iskola, amelynek német anyanyelvű tanulói egységes rendszerű oktatásban részesültek 1938tól. A szülők már 1940-ben azt írták az egyházi főhatóságnak, hogy „bárminő célú változtatás ellen tiltakoznak. Szükségesnek tartják, hogy gyermekeik jól megtanuljanak németül és magyarul egyaránt. 24 magyar anyanyelvű tanköteles 11 szülője kéréssel fordult ugyancsak az egyházi főhatósághoz, kérve, hogy gyermekeik intenzív német oktatásban részesülhessenek, melyhez az egyházi iskolaszék javaslatát is mellékelték . . ." — írta a szakfelügyelő. 227 1942. évi iskolalátogatása során egy magyar tagozat, egy német tagozat és egy egységes rendszerben dolgozó tagozat működik. Az utóbbi kettőben átlagon felüli eredményeket tapasztalt mind az anyanyelvi oktatásban, mind a német tanulók magyar nyelvtudásában. „ . . . a magyar tagozatban, ahol legtöbbnyire szegény, testben és lélekben elhanyagolt tanulók vannak, az eredmény szinte mérhetetlen 1939 óta. A német lakosság magatartása, a mai viszonyok ellenére még megnyugtató . . ." 1943 végi jelentése ugyanezeket állapította meg, hangsúlyozva, hogy „a magyar anyanyelvű gyermekeket azonnal ki kell emelni az egységes rendszerből, mert lévén magyar tagozat, a fennálló rendelkezésekkel ez ellentétben áll". 1944-ben ennek ellenére a helyzet változatlan. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 1942 Német 255 278 292 315 Magyar 43 24 27 20 Összesen : 298 302 319 335 Magyarul beszél: 100% 100% 100% 100% Valamennyi tanerő kitűnően beszélte a német irodalmi és tájnyelvet.
