Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

103. KISDOROG A lakosság 93,2%-a német nemzetiségű. Egy részben osztott, római kat., 3 tantermes iskolában folyt az oktatás, egységes rendszerben, kisebbségi tantervvel. Négy tanerő tökéletesen ismerte a német nyelvet. A magyar nyelv tanítása rendkívül alacsony szinten volt. 1941-ben 1 magyar és 1 német osztatlan tagozatban oktattak, amely Balázs szerint további (tartalmi és módszertani) színvonalcsökkenéshez vezetett. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 Magyar 13 10 19 Német 172 175 135 összesen: 185 A németek közül magyarul beszél: 52,3% 1943-ban a fehérvári tankerület és Balázs Ferenc is megállapíthatta, hogy ,, . . . az anyanyelvi tanítás terén tett engedmények, együtt járva az osztott vagy részben osztott rendszer felszámolásával, rendkívüli színvo185 154 81,1% 67,2% naleséshez vezettek . . ., a fokozatosság lett volna az egyedüli járható út, vagy pedig mindenképpen megvárni, míg megfelelő tanerővel osztott, vagy akár részben osztott felosztásban lehet oktatni . . ."

m 104. KOCSOLA 1939-1943 között az iskola ütközőpontja lett a magyar és német lakosság között növekedő ellentéteknek, amelyek mögött 1939ig a helyi „Deutscheverein", majd 1939 végétől egyrészről a Volksbund, másrészről a helyi plébános vezette községi képviselőtestület, illetve a helyi iskolaszék állt. Még 1937. december 21-én a német szülök egy része az egységes rendszer bevezetéséről hozott határozatot a német kultúregyesület helyi gyűlésén, ahol Bäsch személyesen járt és agitált iskolaügyben. Ezt követően a plébános vezetésével az iskolaszék hívott öszsze gyűlést, ahol határozatot hoztak arról, hogy az iskola továbbra is magyar tannyelvű maradjon, mert a német anyanyelvűek sem írni, sem olvasni, sőt beszélni sem tudnak németül. A négy tanító pedig gyengén, vagy egyáltalán nem tud németül. Ezek valóban meglevő nehézségek voltak. 1938. január 13-án újra megtárgyalta az ískolaszéki gyűlés a tanítási nyelv, illetve a tanítási rendszer ügyét. A német képviselők a ,,Kulturverein"-ben hozott határozatukra hivatkozva kérték az egységes rendszerben tanító tagozat felállítását, amelyre egyébként Kocsolát a törvény is kötelezte. A többségben levő magyar képviselők azonban kiélezték az ellentéteket, aminek következtében a német képviselők elhagyták a gyűlést. A plébános úgy igyekezett beállítani, mintha az anyanyelvi gondozás igénye a német családok részéről pusztán politikai követelés lenne. Sőt nem is a helyben régóta lakó németség követelése, hanem „ . . . egy pár idegenből ide bevándorolt német család mozgolódása csupán, csak a magyar alapról letért német agitátorok bujtogatásának következménye . . ." 1938 végére kiéleződtek a helyi iskolai, egyházi kérdésekben az ellentétek. A plébános a pécsi püspökhöz fordult, kérve, hogy az eddig kétnyelvű templomi prédikációt teljes magyar nyelvűvé változtathassa. Felterjesztésében jellemző módon a következőket írta: „ . . . ha a németek ki akarnak szorítani minket az iskolánkból, mi kiszorítjuk őket a templomunkból, mindkettőt őseink emelték".1

' A plébános azonban megkerülte a választ arra vonatkozóan, hogy hány német tanköteles szülő van, hányan kérik az egységes rendszerben gyermekeik anyanyelvi tanítását. A székesfehérvári tankerületi főigazgató utasította ennek a helyzetnek objektív és pontos felmérésére a tanfelügyelőséget. Érdekes, hogy a különböző politikai felek hogyan végezték el és milyen arányokat mutattak ki. A plébános szerint 231 beiratkozott tanuló közül 121 magyar, 110 német anyanyelvű. 43 német szülő 50 tanköteles gyermek részére kívánta az egységes rendszert. A székesfehérvári tanfelügyelőség szerint 230 tanköteles közül 112 a német anyanyelvű és 49 német szülő 68 tanköteles gyermeke részére kívánja az anyanyelven történő oktatást. Balázs jelentése szerint 125 magyar, 105 német nemzetiségi tanköteles közül 76 kívánta a szülői intenciókalapján az