Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696)

Kádi. Különféle gazdasági, adóügyi, közigazgatási feladattal ellátott bíró volt a kádi. Az összeírás üszög és Olasz földesuraként említ kádit.

28 Za/m. Nem hivatalt vagy tisztséget, hanem úgy mondanánk ma, hogy fizetési osztályt jelentett. így nevezték a ziamet-birtokkal, vagyis az évi 20 000-100 000 akcsét jövedelmező szolgálati birtokkal javadalmazottakat. Szilvás, Egregy, Köblény, Magyarsarlós, Turony, Egerszeg török földesuránál olvasható e megjegyzés. Szpáhi. Lovas katona volt. Jövedelme 2000—20 000 akcse között mozgott, az ilyen jövedelmezőségű birtok volt az ún. tímár-birtok. Pécsi szpáhik birtoka volt Hernádfa, Farkasfa, Udvard, Kovácsszéna, Varga, Ózd, Bagota, Regénye. Mohácsi szpáhiké volt K-esa, Usztin, Majs, Lóta, Ócsárd, siklósiaké volt Kisasszonyfa, Páprád, szigetieké Szentiván, Egerszeg, nádasdiaké Tófű, Vékény, sásdiaké volt Jenő és Mindszent, Kisdér egy eszéki szpáhié volt. ürög, Pázdány, Gadány, Zók, Rónádfa, Tengeri, Rádfa, Szentgál, Pölöske, a két Árpád, Nyárás, Kövesd és Izmény ugyancsak szpáhik kezén volt, de az összeírásból nem derül ki, hogy ezek földesurai hol teljesítettek szolgálatot. A török földesurak egy jelentős részénél nem jegyezték fel rangját vagy tisztségét. Mindössze az esetleg magasabb rangot is sejtető cselebi vagy efendi megtisztelő címmel (Rugásd, Cserkút, Személy), vagy a meglehetősen gyakori aga, bég vagy basa címmel ellátva találjuk a török földesurak nevét. Ez utóbbiak kigyűjtésétől itt eltekinthetünk. Gyűjtésünket abban a tudatban adjuk át az érdeklődőknek, hogy a felhasznált két összeírás minden hiányossága, esetleges hibája ellenére is jelentősen hozzájárulhat Baranya falvainak forrásokban oly szegény török hódoltság-végi helytörténetének feltárásához. JEGYZETEK ' Az eredeti példányok az alábbi jelzetékben találhatók: 02: HKA. Conscr. F. 2. N. 57, 1695; 03: HKA. Conscr. F. 3. No. 68, 1696. (Taba István: Baranya megye család- és lélekszáma 1696-ban. 150. lap.) 2 Ungár László az 1930-as évek elején volt a pécsi Erzsébet tudományegyetem hallgatója magyar és történelem szakon. A diszkriminációs törvények meghozatalát követő időikből sorsáról nincs híradásunk. (Dr. Babies András szíves információja.) Lásd még; Századok 79—80. évf. 1945-46. 312. p. 3 A címfelirattól eltérőleg mindkét összeírás latin nyelvű. A ..provisoratus", vagyis a császár számára lefoglalt javak birtokfefügyelősége területileg nem azonos Baranyával. így összeírásunk csak 127 lakott helységet sorol fel. Az ugyanez időben készített dikális összeírásban ennek mintegy kétszerese szerepel. 4 A tabellák rublikái: lakók neve, a telek mérete, fiak, leányok, lovak, ökrök, tehenek, borjak, bárányok, kecskék, sertések, méhkasok száma; szőlőterület kapásban, búza-, rozs-, árpa-, zabvetés holdban, széna szekérben száimolva. 5 A szöveges rész pontjai a következőket tartalmazzák: 1. A helység Pécstől való távolsága; 2. Megművelt, illetve művelés alá nem fogott szántó, szőlő, rét területe, erdő; 3. Lakott, illetve lakatlan telkek (sessiok) száma; 4. Keresztény és török földesurak, a nekik nyújtott szolgáltatások, valamint a keresztény és török császári adók; 5. Malmok; 6. A falu kiterjedése és a szomszédos falvak; 7. A falulakók jogi státusza (nemes—paraszt) ; 8. Vallás; 9. A helységből várható tizedjövedelem a hároméves átlag alapján; 10. A keresztény földesúr mi jogon és mióta bírja a falut; 11. A fallu lakóinak esetleges privilégiumai ; 12. Kilencedleadás a török időkben. 6 Megjegyzendő, hogy Vokány 1695-ben lakott hely, 1696-ra rác lakói elvonultak. Az összesítésben lakott helyként számolunk vele. ' Szentlőrinc, Szentiván, Mecske, Mindszent és Baksa. 8 02. 45. lap.