Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

hogy az összegyűlt gondviselők egyhangú megnyilatkozása szerint valóban nem kívánták az egységes rendszert, annak ellenére, hogy a lakosság 2,3 része német, 1/3 része magyar református. Az utóbbiak iskolája életképtelen (8 tanköteles jelentkezett iskolába) és napirenden volt a megszűnése. Az utóbbi évtizedben a tanulók 4/5 része volt német anyanyelvű és 1/5 része magyar. A statisztikai adatok tehát valóban az egységes tanrendszer bevezetését indokolták, Balázs azonban a német szülők kemény ellenállását tapasztalva a törvény 11.000/1935. ME. sz. r.) 3. paragrafusa 1. bekezdésének alkalmazásával látta a nyugtalanságot megszüntethetőnek. Jelentésében a következőket írta: ,, . . . az évszázados együttélés és az egy évtizedes magyar iskola hatása alatt nagyok és kicsik - jóllehet a családi érintkezésben még használták a német anyanyelR.k., részben osztott, hat tanulócsoporttal működő elemi népiskola. A kisebbségi tanítás egyik legexponáltabb helye volt Baranyában. A német szülők és helyi egyházi iskolaszék, valamint világi tagjai továbbá a lakosság igen jelentős része, a fasiszta német nemzetiségi megmozdulások ellen, a Volksbund szervezkedés erősödése idején, tudatosan vette fel a küzdelmet. Ennek egyik tere az iskola volt. A helyi németség, amely magas szintű német népi kultúrájú volt, és ápolta ezt a hagyományt, a korábbi évszázadból patrióta hagyományokkal rendelkezett. Az iskola egy évtizede már magyar tanítási rendszer szerint működött. A német nyelvet kisegítő tárgyként alkalmazták, az írásolvasást heti 2—4 órában órarenden kívül tanították. A VKM. 1938-ban ellenőriztette, hogy az egységes rendszerű kisebbségi tantervvel való tanítás bevezetésre került-e? Ezt Balázs szorgalmazta ismét, de alig tanítottak három hétig, amikor a szülők tiltakozni kezdtek. Miután gyermekeiket sem engedték iskolába, s ezzel a tanítást megbénították, úgy határozott a tantestület és az iskolaszék, hogy négy fanerő magyar nyelven és két tanerő vet - már annyira beleélték magukat a magyar szellem és élet ritmusába, annyira megtanulták, megszokták a magyar nyelv használatát, hogy természetesnek találom és megértem a magyar nyelvhez való örvendetes ragaszkodásukat. Az I. osztályba jövő tanulók is tudnak magyarul és a VI. osztályosok, jóllehet tudnak németül, de eredményesebben lehet a magyar nyelven tanítani őket és jobban értenek magyarul . . . Mivel azonban a lakosság a német írás-olvasás követelésével érezhetően még anyanyelvi igényeket támaszt, helyeselné a körzeti iskolalátogató és a helyi iskolaszék, hogy a nevezett törvényben a 3. paragrafus 1. bekezdésének alkalmazásával lehetséges megnyugtató helyzetet elérni".

11

' Az 1940/41. tanévben tett iskolalátogatás szerint (1940. november 13.) a lakosság teljesen megnyugodott. 1941 1 40 41 31 (77,5%) németül kezdett tanítani. A tanév végéig igen sok nehézség árán.

127 Az 1939/40-es tanév kezdetén a beiratkozásoknál a szülők tömegesen tiltakoztak a német nyelvű tanítás ellen és követelték a már évtizede bevezetett magyar nyelvű oktatás visszaállítását. Az egyházközség vezetői közel száz aláírással kérvényt nyújtottak be a püspökséghez és a VKM-hez, kérve a vegyes tanrendszerű oktatás helyett a magyar nyelvű engedélyezését. Miután nem érkezett rendelkezés és döntés, elkezdték a magyar nyelven történő tanítást. Balázs Ferenc figyelmeztette a bólyi plébánost, Bok Józsefet, az egységes tanrendszer bevezetésére. Tapintatosan utalt arra, hogy „magosabb nemzeti érdekek" kívánják a kisebbségnek megadott törvényes lehetőségek gyakorlati megvalósítását. Az esperes plébános megtámadta Balázs Ferencet és magyarellenességgel és németbarátsággal vádolta. ,,A hivatalosan tárgyaló felek előtt meg nem engedett hangnemet használt, tárgyalás során hazafiasságomat kétségbe vonta és ez irányban előbb burkolt, majd nyílt sértésekkel illetett..." - írta Balázs a VKM-hez küldött jelentésében.

128 1940. december 2-án újabb ellenőrzést A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1938 1940 Magyar 8 7 Német 43 42 összesen: 51 49 Magyarul tud: 43 (100,0%) 35 (83,3%) 60. NÉMETBÓLY