Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Timár György: A pécsi provizorátus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696)

a falulakók vallásával kapcsolatos feljegyzést, a 9. pont pedig a terméktizednek,, mint a török földesúri adó egyik fajtájának átlagmennyiségéről tájékoztat. Az 1695. évi összeírás jelentős hányadánál a leíró részek pontokba felosztása nem készült el. Ezeknél gyűjtésünk a pontokba sorolást elvégzi. Az általunk alkalmazott pontokat zárójelbe tettük. Az 1696. évi összeírás több falujánál az egyes pontok sorrendjét megváltoztatták. Ezeknél a pontokba sorolást az összeírás szerint közöljük. Meg kell emlékeznünk még a párhuzamos helyeken található számos ellentétes vagy ellentétesnek tűnő adatról. A rövid időhatáron belül készített úrbéri és egyéb (megyei, dézsma- stb.) összeírások tabelláin feljegyzett háztartások száma, illetve családfők neve terén mutatkozó eltérések ténye jól ismert. Ennek már jelentős irodalma van.

10 E kérdés Baranya megyei vonatkozásaival Taba István két tanulmányában is foglalkozik.

11 Minket itt nem a tabellák, hanem az összeírások leíró részei foglalkoztatnak. Legszembetűnőbb ellentmondásokat az egykori földesurak megnevezésénél találhatjuk. Nem gyakran ugyan, de előfordul, hogy egy falu lakói az egyik évben más hajdani földesurat neveztek meg, mint a másik esztendőben. Ilyenkor nem kell mindjárt az adatszolgáltatók tudatlanságára vagy félrevezetési szándékára, vagy akár a konskriptorok figyelmetlenségére gondolnunk. Az ilyen esetek valóságot, esetleg nagyon is fájdalmas tények sorát fedhetik. Lássunk egyet. Mányok lakói 1695-ben azt vallják, hogy földesuruk Simonházy volt és évente 15 ft-ot adóztak neki. A következő évben viszont azt állítják, hogy keresztény földesuruk Pápáról Batka Ferenc volt, és évente 13 ft-ot fizettek neki.

12 A teljes valósághoz hozzá tartozik, hogy Mányok földesura jog szerint a pécsi prépost volt.

1;! 1620 körül kiskomáromi vártisztek vették árendába a falu jövedelmét. Több mint két évtizeden át volt a bérlet a kiskomáromiak kezén. 1643 után Mányok új földesura, Péchy Ádám prépost a pápai kapitánynak, Botka Ferencnek adta a bérletet. A kiskomáromiak erről nem igen vettek tudomást és továbbra is kezükben tartották a falut, sőt a hosszú birtoklás címén földesúrként léptek fel. Őtőlük került Mányok Simaházy Ferenc sümegi porkoláb kezére. Az 1660-as években aztán a legkegyetlenebb módon szedte mindkét ,,földesúr" az adókat. 1669-re a falu már a pusztulás határáig jutott.

1

'

1 Az 1660-as évek rossz emlékének jele, hogy a falu megmaradt lakossága még három évtized múlva is Botka és Simaházy ,,földesuraságának" keserves időszakát emlegeti.

15 A több mint másfél évszázadon át pontosan működő népi emlékezés megnyilatkozását mutatja Szentlőrinc lakóinak vallomása. Ok 1695-ben úgy tudják, hogy hajdan a keresztes barátok, később pedig a Zrínyi család tagjai voltak keresztény földesuraik. Azt nem kell csodálunk, hogy a Zrínyiek birtoklására emlékeztek a falu lakói. A család utolsó férfitagjának, Zrínyi Péter horvát bánnak szerencsétlen halála óta még csak 25 év telt el

10 és több mint egy évszázadon át adózott a falu a Zrínyieknek. A keresztes barátok — a johanniták vagy más néven az ispotályosok — itteni monostora

17 viszont már valószínűleg a mohácsi csatavesztés idején elnéptelenedett. A kettős királyság zavaros másfél évtizedében a monostor birtokaira nemesek tették rá kezüket.

18 Tőlük szerezte meg Zrínyi Miklós szigetvári kapitány e birtokot és ettől kezdve birtokolta Szentlőrincet a Zrínyi család.

111 A török földesurak nevének helyes elolvasása, pontosabban a néha szinte felismerhetetlenné deformálódott nevek értelmezése nem könnyű. Néhol ugyan, mint ezt fentebb már érintettük, a nevek olvasatánál segítségünkre van a párhuzamos helyek egybevetése. Máshol azonban a párhuzamos helyek egybevetése egyértelműen mutatja, hogy a lakók egyik évben más török földesurat diktáltak be, mint 4. B. Helytörténetírás 1982. 49