Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

1938-ban rendelték el itt az egységes oktatás bevezetését, de a német szülők megtagadták és ragaszkodtak a magyar nyelvű oktatás fenntartásához. A szakfelügyelet és a tantestület többször panaszolta, hogy: ,,. . . két alkalommal felszólították a szülőket, a kisebbségi tantervvel folyó oktatás bevezetésére. Az elrendelteket a szülők megtagadták és gyermekeiket nem engedték iskolába. A VKM-hez is panasszal éltek. Az egységes oktatási rendszer ezért nem indulhatott meg".'

0 1939. november 2-án az iskolaszék elnöke, Kéthelyi (Keller) József plébános Balázshoz küldött levelében többek között a következőket írta: „...a rendelet kézhezvételekor azonnal összehívtuk a német szülőket kérve, hogy írassák be gyermekeiket az egységes rendszerű oktatásra. A szülők kivétel nélkül mind tiltakoztak, zúgolódtak és valamenynyien aláírtak egy kérvényt, amelyben kérték a VKM-et, hogy ne kényszerítse őket magyar szívük és lelkük elleni cselekedetre. Ismételt figyelmeztetésre kijelentették, hogy inkább elviszik gyermekeiket a szigeti elemi iskolába, de magyarságuktól nem engedik magukat kineveltetni . . '

,36 A tantestület, Balázsnak a VKM-be küldött javaslata alapján, nem tehetett mást a szülők ellen, mint hogy az üresen maradt kisebbségi tantervű oktatásra berendezett tanteremben fél-fél óra német olvasást és írást tanított, amibe végül a szülők megnyugodtak. 20. EGERÁG Községi jellegű, részben osztott (I—IV. és V-VI—VII. o.), két tantermes magyar tannyelvű iskola. A II. osztálytól kezdve heti egy órában német írást és olvasást tanítanak naNemzetiség Magyar Német Cigány összesen : A községben a tanítási nyelv miatt egyre nagyobb súrlódásra került sor. „Az utóbbi években erős nyugtalanság uralkodik." - írta Balázs 1941. évi jelentésében. — A szervezkedés mögött a Volksbund szervezet állt. A német nyelvű tanítás valójában kezdetleges volt korábban is. „Ahhoz, hogy az egységes rendszer szerint kisebbségi tantervvel tanítani lehessen, mind a tanítóknak, mind a tanítványoknak igen intenzív több éves tanulásra lenne még szüksége." 1941. február 21-i leiratában Balázs Ferencet Moravek Endre miniszteri titkár arról értesítette, hogy Egerág Volksbund vezetősége, Szauerbier Ferenc elnök és 34 társa nevében a tisztán német nyelvű oktatás bevezetését kérte. Az iskolaügy felülvizsgálatát Balázs azonnal megejtette. Az igazgató, az iskolaszéki elnök, valamint a helyi Volksbund mértékadó és a VKM-be kérvényező csoport tagjaival". Ezt követően tárgyalásokat folytatott a német nyelvű tanítás ügyében. Terjedelmes jelentéséből összefoglalva a legfontosabbakat így jellemezhetjük a falu nemzetiségi helyzetét és a tanügyét: A község 75%-a magyar, 25%-a német anyanyelvű. A 21 német anyanyelvű tanuló gyon gyenge nívón, mert a tanerők sem tudtak megfelelő szinten németül. A német szülők 1939-től kérték gyermekeik intenzívebb német nyelvi oktatását. 59 48 51 30 24 21 1 1 1 90 73 73 tökéletesen tudott magyarul. Németül gyengén beszéltek. Az „...összes felnőtt német anyanyelvűnek életritmusa, a mindig túlnyomó számban ott élt magyarsággal való öszszeforrottság jegyében lüktet. A mostanihoz hasonló ellentétek ezelőtt ismeretlenek voltak és a német nyelv tárgyában követelések csak a legutolsó évek eseményei nyomán merültek fel". Az iskola tanítási nyelve a múltban mindig kizárólag magyar volt. 1938-ban a VKM elrendelte a kisebbségi tanterv alkalmazását, azonban erre 1940 novemberig nem került sor. A tanerők német tudása rendkívül gyenge és ,,a német lakosság részéről támasztott igények megközelítően megnyugtató kielégítése érdekében fokozott ön- és továbbképzést kíván. Erre a tanerőket figyelmeztettem, (az iskolaszék és a Volksbund képviselőinek jelenlétében), akik azután ezt meg is ígérték teljes jóindulattal". Az iskolaszék a magyar lakosságot képviselte. A kisebbségi nyelv tanítása érdekében két tagozat felállítása ellen a magyar lakosság tiltakozott, mert ez gyakorlatilag a most részben osztott iskolában, tekintettel az osztálytermek számára, osztatlan iskolává A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1938 1939 1941