Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
nyéket sem ... a tárgyilagosság kedvéért hozzá kell tennem - írta —, hogy a német kisebbséghez tartozó tanulók jobban beszélik a magyar nyelvet, mint a német anyanyelvüket". A VKM és a közigazgatási hatóságok nyomására, az egyházi hatóságok intézkedésére a tanítót és a plébánost is elhelyezték. 1943-ban egységes oktatási rendszert vezettek be. Pontosabban a 11.000/1935. ME sz. r. 3. paragrafusa alapján a kisebbségi német nyelvű tanítás nagyobb hangsúlyt kapott. A tantestület új tagjai egy kivétellel a német nyelvet jól bírták, de a német nyelv tanítása ekkor is igen kezdetleges". Hatékonyabb és odaadóbb szolgálatára a tanerőket figyelmeztettem — írta Balázs Ferenc 1943. december 2-án teljesített újabb vizsgálata alkalmával.' 211 13. BERKESD R.k., részben osztott (l-lll. o. és IV—VI. o.), két tantermes iskola, magyar tannyelvvel működött. Az egyházi főhatóság beleegyezésével a heti óraszámon felül a német anyanyelvű tanulók heti 3 órában írást és olvasást tanultak. A német szülők közül többen nagyobb szerepet kívántak az anyanyelvi oktatásnak. A német nyelv tanítását a három tanerőből kettő igen jó szinten végezte. 1941. évi felmérés szerint még magyar tannyelvű. Heti 2 órában tanultak ,,. . . önként jelentkezők német írást-olvasást". Az 1941. május 5-i látogatási jegyzőkönyv adatai alapján ,,a német anyanyelvűek közül többen magyar—német tannyelvű oktatást szeretnének . . ," 24 A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1941 Magyar Német Horvát Cigány Összesen : Balázs Ferenc rámutatott az iskolai statisztika hamis voltára, amelyet már 1938-ban is konstatált. 1939. március 22-i látogatása alkalmával azt írta, hogy ,,. .. a községbeli kisebbségi lakosság száma a »statisztikaban« feltüntetett 1 (egy) német anyanyelvű tanuló és a német olvasásra jelentkezettek (kb. 30) között nincs a szükséges összhang". A statisztika helyes vezetésére figyelmeztette az igazgatót. 106 8 1 1 108 116 1941-ben annak ellenére, hogy a helyzeten az iskolaszék nem változtatott lényegesen, Balázs ismét csak konstatálta az esetet: ,,...a felvételi naplóban nyilvántartott 8 német anyanyelvű tanuló és a német nyelvű írás és olvasásra jelentkezett 26 tanuló között nincs meg a számbeli összhang, a lakosság 25%-a pedig német anyanyelvű". A vegyes tannyelvű oktatást látta indokoltnak és célravezetőnek. 25 107 1 14. BEZEDEK R.k., osztatlan (I—IV. o.), egy tantermes, egy tanerős iskola, amelyben az egységes rendszer szerint, a kisebbségi iskolák tantervére épülő oktatás folyt. 1939-1941 között 46 magyar anyanyelvű tanuló volt, akik kizárólag magyarul tanultak és a tanerő külön is foglalkozott velük. Az egységes rendszer bevezetését a szülők kívánták. 2 " A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1940 1941 Magyar 5 4 6 Némát 64 59 56 Összesen : 69 63 62 A német anyanyelvű tanulókból 1939-ben lassú felfejlődését állapította meg Balázs 37 (57,8%), 1940-ben 25 (42,3%), és 1941- Ferenc. A tanerők kitűnően beszélték a neben 20 (35,7%) tudott magyarul beszélni. A met nyelvet. 2 ' harmincas években igen elhanyagolt iskola
