Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944
A német tanulók közül 1942-ben 3 beszélt magyarul (2,8%), 1943-ban egy sem. Balázs Ferenc 1942. évi jellemző utalásai a falu politikai arculatát mutatták: „...a két idős tanerő még a világháború előtti idők magyar szellemére, a nemzetiségi kérdésben vallott helyes szemlélettel végezte munkáját. Ez — bár a német lakosság nagyon is érezhető ellenállásával kell megküzdenie, komoly és eredményes. A magyar nyelv tanítása még a kezdeti nehézségekkel viaskodik és nehezen indul, mert teljesen az iskola munkájára van utalva, a szülői háztól is alig talál jóakaratú támogatást". w Egy évvel későbbi jelentése szerint: „...a magyar nyelv tanítása a legnagyobb odafigyelést érdemel, mert még így is kezdetleges ... a lakosság magatartása kifejezetten német nemzeti szocialista, nehezen irányítható . . ." J5 9. BARANYAVÁR Osztatlan magyar, német és sokac nyelvű tagozatbál álló állami iskolája van. A csoportokat (I—VIII. o.) két tanteremben tanítják rendkívüli nehézségekkel. Az iskolában lévő három tagozat nemzetiségeinek megfelelően a tanítás anyanyelven történik, amelyet a szülők kívántak. A lakosság vagyoni állapota jó, továbbá igen sok kereseti lehetőségük adódik. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1943 Magyar 35 Német 29 Sokac 70 Szerb 30 Cigány 14 összesen : 178 A nem magyar anyanyelvű tanulókból 30 szerbeket azonban hitoktatásban nem része(23,2%) beszélt magyarul. A sokac tagozat- sítették, mert lelkészük elhagyta a falut. A ba jártak a szerb anyanyelvű tanulók is. A tanítók tökéletesen bírták az anyanyelvet. 16 10. BARÁTÚR R.k., osztatlan elemi iskolával rendelkezett. Az egységes tanítási rendszert vezették be, kisebbségi tanmenettel. Végrehajtására azonban nem kerülhetett sor, mert az iskola tanítója, aki egyébként tehetséges tanerő, németül semmit sem tudott. A szülők részéről mind határozottabb az a kívánság (1939 —1941 közötti látogatások alapján!), hogy a német írás és olvasáson kívül a tanítás németül folyjék. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1939 1941 2 21 2 19 Magyar Német összesen : Balázs Ferenc 1939. december 21-i, majd 1941-i összefoglaló jelentésében nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az iskola az egységes rendszerre csak elvileg tért át. ,,A német nyelv szolgálata csak az írás és olvasás tanítására szorítkozik." Igen jellemző, talán kissé tragikomikus, hogy ,,. . . a tanulók a német nyelven olvasottakat értik, s magya23 21 rul és németül is el tudják mondani annak ellenére, hogy a tanító a tanulókkal németül beszélni nem tud". 1 ' írásbeli képességük, különösen anyanyelven igen gyenge. A tanító kijelentette, hogy nem is kíván németül megtanulni. Balázs javasolta a magyar tagozatú iskolába történő áthelyezését. 18
