Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

A vegyes- és német tannyelvű nemzetiségi iskolák a Délkelet-Dunántúlon a szakfelügyelői jelentések tükrében, az 1938-1944 közötti időszakban 1. BARANYA VÁRMEGYEI ISKOLALÁTOGATÁSOK TAPASZTALATAI 1. ALBERTFALU Az 1942. május 28-i felmérés szerint egy osztatlan magyar és egy részben osztott német tagozat működött Albertfalu állami iskolájában. A magyar tagozat I—VII. osztályban osztatlan. A német tagozat: l-lll. és IV—

VII. részben osztott. A német lakosság vagyoni állapota jó, a magyarok szegények. Czelinszky Erzsébet és Kunst Antal tanítók, valamint a rk. plébános jól bírták a német nyelvet. A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása Nemzetiség 1942 Magyar 43 Német 86 Szerb 20 Horvát 10 Szlovén 3 Összesen: 162 A 119 nemzetiségi tankötelesből 1942ben 15 beszélt magyarul (12,6%'. 1943-ban a nemzetiségi tankötelesek száma 132, magyarul beszélt 35 (26,5%). A magyar tagozatba jártak a szerb, a horvát és a szlovén anyanyelvű tanulók is. A kezdő pedagógus igen gyenge eredményt ért el, amely a nyelv tudása hiányából eredt. A német tagozat alsóbb osztályaiban a magyar nyelvtanulás biztatóan megindult. A felsőben nem tudtak semmit magyarul. 1943 45 106 20 3 177 A szülök a szélsőséges német mozgalomhoz (VDU) csatlakoztak. Az iskolában a „nemzeti nevelés" ennek ellenére biztosítottnak látszik.' 1943-ban a magyar tagozat némi fejlődé séről, a német tagozat erőteljesebb előrelépéséről számolt be Balázs Ferenc. A szerb tankötelesek szüleinél jelentkező azon óhajt, hogy az anyanyelvük műveléséről történjék gondoskodás, a felügyelő méltányosnak tartotta, de intézkedést nem tett.

2 2. APÁTVARASD Az 1939. május 2-i felmérés szerint rk. osztatlan iskola (I—VI. o.) „szükségből megfelelő" tanteremben működött az ún. egységes oktatási rendszerben, kisebbségi iskolai tanterv szerint. Egy magyar anyanyelvű tanulója volt, aki szülei kérelmére németül tanult. A német lakosság anyagi helyzete jó. Mandl János tanító és Rediing János lelkészek tökéletesen beszélték a német nyelvet. Nemzetiség A mindennapi tankötelesek nemzetiségi megoszlása 1939 1940 Magyar Német 1 49 43 összesen : A 49 német tankötelesből 1939-ben 28 (57,1%), 1940-ben az 50 német anyanyelvű tankötelesből 18 (36,0%) beszélt magyarul.

3 Mindkét nyelven a tanulók készsége átlagon aluli. A magyar nyelvtudás nagyon gyenge, és erősítésre szorult. Az iskola ren50 43 des tanítói két éve katonai szolgálatot teljesítettek. A kisegítő Bárdos Ferenc nem tudott németül, és az iskolában az egyébként is alacsony szint egyre lejebb száll. A VDU hatása nem jelentkezik és a „hazafias nevelés biztosítva"/

1 31. B. Helytörténetírás 1982. 481