Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon 1938-1944

az „egyetlen népiséget megtartó erő" a teljes autonómián alapuló, német tannyelvű iskola. Már a fasiszta fordulatokat, majd a katonai megszállásokat megelőzően az egyes kormányok Szlovákiában, Horvátországban és Romániában akkora engedményeket tettek a németség egyesületeinek és pártjainak, amelyek egyben kizárták a többi kisebbséggel az együttműködés addig is igen szűk lehetőségeit. A kisebbségek nem fogtak össze a németséggel, csak igen kevés példát tudunk az ellenkező jelenségekre. Valamennyi országban jelentősebb számú magyar kisebbséggel sem jöhetett létre egységes front az iskolaügyben sem, mivel a legkonzervatívabb magyar erők is gyökeresen más programmal és természetesen más célokkal küzdöttek iskolaügyük terén, és nem kívántak a fasiszta erőkkel összefogni, bár meg kell jegyeznem, hogy a háború után sehol nem méltányolták a kormányok még ezt a magatartást sem. Megállapíthatjuk továbbá azt is, hogy a németség iskolaügyének, intézményeinek számszerű rohamos növekedése együttjárt a nemzetiszocialista ideológia gyorsuló behatolásával. Ez volt tehát az ára a „nagy iskolaügyi" győzelmeknek. Valamennyi állam kormánya a német kisebbségi iskolaügyet is revíziós törekvéseinek rendelte alá, versengve az iskolaügy támogatásában.''

2 Mind a szlovák, mind a román kormányzat a magyar kormányzat elleni propagandában is felhasználta a német iskolaügy támogatása és általában a németség mozgalmában mutatkozó nagy különbségeket. A magyar kormányzat, amely a legtovább szorította vissza a németségnek a VDU által megfogalmazott iskolaügyi követeléseit, maga is taktikai kérdésnek tekintette és a területi revíziós törekvéseinek alárendelte a németség iskolaügyét. Ha a német pártok és országos szervezeteik központi lapjaiban vizsgáljuk a magyar kormányzatokat iskolaügyben ért bírálataikat, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy erősen áthallatszik a birodalmi tényezők hangja, akik e kérdésben a nyílt beavatkozást kívánták álcázni. JEGYZETEK a II. fejezethez 1 Rehák László: A kisebbségek Jugoszláviában. Jogi-politikai tanulmány. Fórum Könyvkiadó. 504. p. 2 1920. június 20-án alakult kulturális, gazdasági és szociális célokat tűzött maga elé, L: Wuscht Johan: Die Rechtlage der deutschen Minderheit im ehemaligen Königreich Jugoslawien. Koblenz. 1961. Továbbá igen részletesen működéséről, különösen a szervezet iskolapolitikai és iskolahálózat-szervező munkájáról Josef Volkmar Senz: Das Schulwesen der Donauschwaben im Königreich Jugoslawien. München, 1969, II, köt. A Kulturbundnak jelentékeny szerepe volt hogy hamarosan a jugoszláviai németség létrehozta pártját is. 1922-ben Újvidéken a Deutsches Volksblatt című lapjuk körül tömörült nacionalista csoport szervezte meg a: „Partei der Deutschen" néven. Mindkét szervezetről az egykorú és a háború utáni német intézetek könyvtárnyi irodalmat alkottak. Az egykorú irodalomból sokat idézett tanulmány Wilhelm Sattler: Die Deutsche Volksgruppe im Unabhängigen Staat Kroatien. Graz, 1943. 114. p. Adataiban részletes Johan Wuscht másik munkája: Beiträge zur Geschichte der Deutschen in Jugoslawien. 1934— 1944. Kehl. 1966. 208. p. Dokumentumanyagot közöl: Das Schicksal der Deutschen in Jugoslawien (Dokumentation der Vertreibung der Deutschen aus Ost-Mitteleuropa. Düsseldorf. V. köt. 1961.) Használtuk még a szervezet lapját, az Újvidéken megjelent Deutsches Volksblatt-ot. Általában az utódállamok németségének szervezkedésére és különösen iskolaügyi viszonyaikra a Pécsi Kisebbségi Intézet Levéltárát (kézirattár, újságkivágások és folyóiratok anyagát (PEKI), valamint egykorú kőnyomatos és litografált jelentéseit, továbbá a STUD = Statisztikai Tudósító ún. „Kisebbségi Stud" cím alatt rendszeresen megjelenő számait.