Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében
20 Fera ve — a Mecsek hegy. 21 egy rőf — 68 cm, egy építészeti rőf — 76 cm. 22 Fethijje - (Ar) fátih - győző, hódító Fethijje - a hódítóról elnevezett intézmény, áltálban mecset vagy dzsámi. 23 1028-1618 2/ ' Erzseng, Mani, Behzád, Sabkuli — a perzsa miniaturafe.tészet klasszikusai. 23 Havarnak-kioszk — az Abbaszidó kalifátus korában Kufa mellett épült, legendás szépségű palota. 2H Hazret-i Mevlána — Dzseláleddin Rumi, a 13. században élt szufi misztikus költő, a mevlevi (táncoló) dervisrend megalapítója. A mongol invázió elől 1230-ban az afganisztáni Balkhból menekült a kisázsiai Koniába, ott alapította meg ma is egzisztáló dervisrendjét. A dervisek tánca az örök természeti körforgást, az emberek felszívódását a világmindenségbe, egyesülését istennel jelképezte. „Mavlána" (Ar) — ,,A mi urunk", Dzseláleddin Rumi m el lékneve. 2/ írem kertje — az örökkévalóság kertje a Paradicsomban, ott ad árnyat a Tubafa és ott táncolnak a hurik. 28 Ergaván — paradicsomi pálmaliget, sudár fák kertje. 29 szemakháne - „táncház" vagy ,,mejdán-i szemá" (p), „tánctér". Az a terem vagy dobogó, ahol a dervisek keringő táncukat végzik. 30 Mesznevi - Dzseláleddin Rumi perzsa nyelven írt, mesznevikből („kétsorosokból") álló erkölcsnemesítö költeménye, mely embernek istennel való misztikus egyesülésének módozatait tárgyalja. 31 Halveti — dervisrend, mely a világi tagok, külső látogatók előtt nyitott mevlevi renddel ellentétben a világtól való teljes elfordulást, a világi kapcsoiatok teljes megszakítását hirdette. 32 „Pecsevi-je Szirem mánend-e bágh-i írem" (p) — a szerémi Pécs a paradicsom kertjének (földi) maradványa. 33 Háfiz - 12. századi perzsa költő. 34 Szádi — 13. századi perzsa költő, fő művei a „Gulisztán" (Rózsáskert) és a „Busztán" (Gyümölcsöskert). :r ' Omár Khajjám - 14. századi perzsa költő. 3fi Nizámi — 15. században élt, perzsa nyelven alkotó azerbajdzsán költő, 37 Háfiz divánjából való jóslás — perzsa szokás. Háfiz verseskötetét két- vagy többértelműsége, bonyolult szimbolikája miatt kedvelték mint a jóslás eszközét. Ma is élő szokás. Találomra kinyitják a könyvet, vakon ráböknek egy verspárra. Általában homályos jelképrendszere miatt egyidőben több magyarázatot tesz lehetővé. 38 1000-1591 311 Szekcső — a török szövegben Szecsuj. 40 926-, helyesen 962-1555 « 950-1543 42 1051-1641 43 potur — bosnyák. 44 976 savval 9. - 1566. április 29. Helyesen: 974. 43 976 savval 10. - 1566. április 30. Helyesen: 974. 40 947 muharrem 20. Helyesebben: 974, - 1566. augusztus 5. 4 ' Riek folyó — Almás-patak. 48 Gülbang-i Muhammedi — mikor a katonaság (főleg a janicsárok) egy torokból kiáltják Allah és Mohamed nevét. 49 974 szafar 22. - 1565. szeptember 21. 50 Juszufi-turbán - ,,desztár-i Juszufi" (p) lelógó szegélyű, vörös turbán fekete selyembéléssel. Perzsiában a 16. sz. első felében, I. Tahmaszp sah uralkodásáig volt divatban. Az iszlám hagyomány szerint a bibliai József is ilyent viselt. 51 974 szafar 27. - 1566. szeptember 26. 52 Fetholdu kalerer — „Elfoglaltattak a várak". Ha az arab betűk számértékét összeadjuk, a 974-es évszám jön ki. A dátumversek sokszor értelmetlen, gyermeteg szövege is azt a célt szolgálja, hogy betűinek értéke kiadja a kívánt évszámot. 53 kantar (Ar) régi súlymérték; 1 kantar - 56 kg - 44 okka, 1 okka - 1,25 kg. 54 Eflák és Bogdán — Moldova és Oláhország. 55 őseiről, felmenőiről van szó. Karácson fordításában felsorolta a burszai „atyákat": I. Szelim, Abul Feth, Mohammed Veli Szultán, Ahmed Khán (vagyis az 1453, Bizánc elfoglalása előtt elhunyt, a burszai székhelyen eltemetett oszmán uralkodók). 50 974 rebiülevvel 9,-e — 1566. szeptember 23. 57 Az isztambuli Éjük mecsetben szokták felövezni az új szultánt Oszmán kardjával.
