Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Katona Magda: Evlia Cselebi Baranya megyében

vították, Musztafa pasa ötödik vezírt az összes ruméliai katonával Babocsa és Berzence várak alá küldte. Mindkettőt elfoglalták egy nap leforgása alatt. Majd a plevnai Gázi Mikhál csapatait Egerszeg alá küldték rablóportyára. A trónörököshöz elküldött követ, Haszán csausz a galipolui szoroson átkelve a nyolcadik napon megérkezett Szelim Khánhoz Kütahiába, a trónutódlás örömhírével. Szelim Khán egy pillanatig sem késlekedett útra kelni. Útjának első állomásán Burszában meglátogatta atyái sírját", majd a burszai szandzsákot Haszán csausznak adományozta. Onnan sietve Istanbulba ment, ahol 974 rehíülewel havának 9. napján'

1

' trónra lépett a belső szeráj tróntermében. A sejkhüliszlám, számos vekil és vezír, valamint Ibrahim pasa kajmakám iktatták be. A következő napon az Ejüp dzsámiban ünnepélyes külsőségek között felöltötte országoló ősei kardját.

57 Itt is meglátogatta atyái sírját, majd tüstént lóra pattantak és elindultak Belgrád felé. Belgrádban Kodzsa Aga házának vendégszeretetét élvezték. Belgrád népe már mint az új szultánnak hódolt neki. A szigeti győzelem negyvennyolcadik napján Szokolli Szülejmán Khán holttestét gyaloghintón Belgrádba vitte. Mikor a katonák bevonultak Belgrádba, megrökönyödve látták, hogy már Szelim Khán trónol a padisah trónján. Mindnyájukat megerősítették tisztségükben. Szokolli ismét nagyvezír lett. Elvégezték a namazt Szülejmán Khán tiszteletére, majd a fent említett nemesurakkal Istanbulba küldték a holttestet. Atyám negyvennyolc esztendeig szolgálta főszámvevőként a néhai szultánt, halálában is mellette volt. így az általam előadottak a leghitelesebb tények. A szigetvári vár Kezdetben a budai ejálethez tartozó szandzsákbégi székhely volt, majd Kanizsa elfoglalása után a szandzsákbégség központja lett. A bég khász-birtokainak jövedelme 51 623 akcse. Hatszáz tímár és százkilenc zeamet birtok tartozik hozzá. Van alajbégje, cseribasija és jüzbasija. Háború idején háromezerhatszáz katonát állít ki. Sejkhüliszlámja, nakibülesráfja, három szakasz kapikuluja van és janicsáragája, Budához tartozó szerdárja, továbbá szpáhi kethüdája, egy-egy oda tüzér agája és dzsebedzsi agája, főszámvevője, főadószedője, fővámszedője, főépítőmestere, városi kethüdája és várnagya. Három várában összesen háromszázötvenhat főnyi személyzet és huszonnégy aga tartózkodik. De hadjárat idején tízezer katonát vonultat fel. Szigetvár városa Mikor Szöhráb Mehmed pasa kanizsai váli volt, a város köré mély árkot ásatott, földjével oly annyira feltöltette a várfalakat, hogy lovasok járhatnak rajta. Hét helyen van bástyája. Kerülete négyezer lépés és húsz arasz. Mély árok veszi körül, vizét a Rike folyótól nyeri. Két kapuja van; a keleti Pécsi, és a nyugati Koppányi kapu. Ezerszáz emeletes háza van, bazárja azonban nincs. Szigetvár középső városa Nyílt, sík terepen, mocsár közepén ötszáz lépés kerületű, négyszögletes helység. Külvárosa elkülönített, délkeleti része hosszúkás. A pécsi kapu fala és a belső