Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt

88 A dénár a forint 1/100-ad része volt. 89 A lovászokról korábban már írtunk. (I. 77. sz. jegyzetet.) Az 1765. évi per idején az uradalom képviselője az úriszékkel az őrszolgálatról is közölte az állásfoglalásukat: Szerinte régen a bólyi telepesek kötelessége volt az uradalmi pénztárra, magtárakra és pincékre őr­ködni; ezért más uradami munkák alól mentesek voltak. Később, amikor a környéken gya­korivá váltak a rablások, az őrséget behívott jobbágyokkal erősítették meg. Attól függően, hogy nagyobb volt-e a veszély, vagy kisebb, 30-40 ember szolgált az uradalomban. A köz­biztonság javulásával az őrséget csökkentették, 1765-ben már csak nyolcan látták el, egy tizedes vezetésével. Miután a jogszokássá vált őrszolgálatot a jobbágyok már nem teljesí­tették, meg kellett váltaniuk. A lovászság és az őrség után szedett megváltást, magyar nevén "a „lovász és istrázsa pénzt", együtt szedték. 90 „Laudemium." 91 1 oka = 1 kg 24 dkg; a török kor óta megmaradt súlyegység. 92 1 bécsi font = 0,56 kg. 93 A latin szövegben ,, ligna festivalia"; ugyanez a magyar iratok szerint „karátson fa" volt. A kivágandó fákat az uradalom hivatala jelöltette ki valamelyik erdőben. A jobbágyok a zsellérek segítségével vágták ki és darabolták fel a fákat félöles hasábokra, majd ősszel, vagy a tél elején Pécsen, esetleg Siklóson eladták. Az árát az uradalomnak fizették be, de meg is válthatták. Bm. L. BMU. 106. es. 355/III. 94 1 köböl = 6,8 m 3 . 95 „Extriturare", nyomtatást is jelenthet. 9li Más iratokban ,,forspont"-nak is említik. Itt „praejunctura". 97 Bm. L. BMU; 106. cs. 355. 98 Régi szokás szerint a termés hatodáért csak a betakarítást végezte el a részes. A többi munkát valószínűleg robotban végeztette el a részessel az uradalom. 99 Bm. L. BMU. 106. cs. 355. 100 Bm. L. BMU. 106. cs. 355. 101 Bm. L. BMU. 106. cs. 355. sz. irat egyik jeltelen melléklete. 102 Pl. 1759. és 1764. között a gréci erdőt irtották ki; helyét a vókányi és az újpetrei né­metek között osztották ki szántónak és szőlőnek. A kivágott 879 köböl fát Siklósra és Pécsre hordatták eladni. Egy évre 146 köböl, azaz közel 1000 köbméter jutott. Azokban az években minden jobbágy ebből szolgáltatta be az évi karácsonyfa árát. (Bm. L. BMU. 355.) 103 Bm. L. BMU. 112. cs. 30/14. 194 L. az előző hivatkozást. 105 Ág. evangélikus és református németeket a bólyi uradalomba nem telepítettek. Ök inkább Tolna vármegyében éltek. Kevesebben voltak, mint a római katolikusok és a vallás­üldözés idején együtt maradtak, később is csak csoportokban telepedtek át távolabbi helysé­gekbe. 106 1 kila = 2 pozsonyi mérő = 125 I = 96 kg. 107 Bm. L BMU. 106. cs. 355. 108 Bm. L. BMU. 112. cs. 26/b. 109 Üjpetrére (a régi Ráczpetrére) tehát betelepítették a németeket és nem nagyobb vi­talitásukkal szorították ki a rácokat, mint azt Hölbling M. állítja a könyvében. (L. : Baranya vármegyének orvosi helyirata. Pécs, 1845. 85. o.) 110 Bm. L. BMU. 106. cs. 313/111. 4. Más helyen Popovits „egy ott lakozó Deák"-nak em­líti az apját. 1)1 Bm. L. BMU. 112. cs. 26. b. 112 Füzes M.: Vokány népessége a 18. század elejétől a 20. század közepéig, különös te­kintettel a nemzetiségi kérdésekre. Baranyai Helytörténetírás, 1978. évi kötete, 347—370. 113 Bm. L. BMU. 107. cs. 314. 114 Bm. L. BMU. 107. cs. 314/10. lir > Bm. L. BMU. 107. cs. 314. a. 11(1 Bm. L. BMU. 106. cs. 313/111. 4. 117 Bm. L. BMU. 107. cs. 310. a. 118 Bm. L. BMU. 107. cs. 314. a. 119 Bm. L. BMU. 107. cs. 314. e. 120 Bm. L. BMU. 112. cs. 26. b. 121 Gyulán akkor majorság volt, azt egy ispán vezette. (Bm. L. BMU. 106. cs. 316/5.) A német jövevények 1744-ben telepedtek oda, de csak belső telkük és szőlőjük volt. (Bm. L. BMU. 112. cs. 26/b.) 1767-ben a német zsellérek között sorolták fel őket. (Bm. L. BMU. 106. cs. 355.) 122 I. Lipót 1695-ben, I. József 1706-ban, III. Károly 1713-ban és 1715-ben, Mária Terézia 1743-ban erősítette meg a szerbek kiváltságait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom