Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt

élükön előre rohantak az üres térségig, a rácokat is magukkal ragadták; ezután már csak nehezen lehetett őket visszaküldeni." ,,A mi jelenlétünkben az átai Bukovics Mihály, a töttösi Csodanovics Milos, a lothárdi Csupics Márton és a borjádi Gaics valamennyi alattvaló nevében kijelentették, hogy a kihirdetés mai napjától az uradalomnak semmilyen munkát sem akarnak végezni. Ezért mind az uradalmi szőlőből, mind a gyulai szállásról az uradalomnak dolgozókat Visszahívják; erről nekünk az uradalom tisztjei be is számoltak." ,,Az átai Bukovics Mihály és a töttösi Csodanovics Milos kijelentették előttünk, hogy aki a mai naptól számítva először megy dolgozni az uradalomba, bárki legyen is, ők azt felkoncolják." Az illetékes megyei urak végső szó gyanánt az intelmeiket is leírták: „Végezetül, az uradalom telepesei ezután tartózkodjanak minden olyan magángyűléstől, cselekedettől és háborgástól, amely az uradalom hivatala ellen irányul;

1

''

1

' (az ítéletben megadott) szabályzatokat alattvalói engedelmességgel teljesítsék, tartozásaikat a méltóságos uradalomnak engedelmesen adják meg. Ha a tisztekkel fenekednek, az engedetlenekkel szemben a katonai karhatalmat is lehet alkalmazni; az ellenkezőket ütésekkel is megintik." Többet nem írnak az ítélethirdetés utáni nyugtalanságról. A lázongás a délkelet-dunántúli uradalmakban tovább tartott. 1766 nyarán a bólyi uradalom német telepesei is megmozdultak. Júliusban Kiskassán gyűlést tartottak és a robot mellett a kilenced megszüntetését is követelték. A pandúrok a gyűlés bólyi és nyomjai vezetőit Pécsre kísérték. Augusztus 6-án az uradalom németjei Pécsre vonultak és fenyegető magatartásukkal a vezetőiket kiszabadították a vármegye tömlöcéből.

146 A későbbi eseményekről többen is írtak. Ez ideig azonban senki sem vizsgálta azokat olyan alaposan, ahogyan az egész megmozdulás megérdemelné. 1766. szeptember 1-ére a siklósi urbárium kihirdetésére ezrével gyűltek össze a közeli-távolabbi uradalmakból is a parasztok. Katonasággal verették szét őket.'

47 A bólyi uradalom jobbágyai is ott voltak. A siklósi lázadás halálra ítélt vezetői között a bólyi ítélethirdetésnél már említett Pápai Jánost is felsorolják. Az ítéletet valószínűleg rajta sem hajtották végre és egy év múlva, József főherceg esküvője alkalmával a többi elítélttel együtt ő is szabadulhatott.

148 JEGYZETEK A jegyzetekben használt rövidítések: Bm. L. — Baranya megyei Levéltár . BMU - Bólyi Batthyány-Montenuovo Uradalom iratai 1 Nagy L.: Adatok a Baranya megyei Batthyány uradalom kialakulásáról. Baranyai Helytörténetírás, 1978. évi kötet, 57-64. o. 2 Nagy L; A Baranya megyei Batthyány uradalom népessége és javai 1701-ben. Baranyai Helytörténetírás, 1978. évi kötet, 65—86. o. 3 Somogyi akkor 31 éves volt. (L. Szita L. Baranyai Helytörténetírás, 1974-75. 114. o.) A pécsi kamarai bizottságtól Nagyárpádon kapott földet. (L. Fricsy A., Baranyai Helytörténetírás, 1974-75. 173. o.) 4 Herend hn. Boly, Borjád és Töttős határában. 5 Lotha, Bolytól K-re feküdt. Határa ma Bolyhoz tartozik. 6 Virágos, ma Villány része. 7 Ma Teréntáspuszta, Vokány és Kisherend határában. A középkorban benedekrendi kolostor volt. -