Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKOZLEMÉNYEK A BARANYAI NEMZETISÉGEK TÖRTÉNETÉBŐL - Nagy Lajos: A bólyi Batthyány uradalomban élő nemzetiségek az úrbéri rendezés előtt
mai Újpetrét a török kor végén magyarok és ide települt görögkeleti szlávok, rácok lakták. 22 A terület felszabadítása után Újpetre török kori rác lakosait többször nem említik. A nagyharsányi csata utáni években a falu magyar részében megmaradt tizenhárom református család átköltözött a pusztán álló, romos Kistótfaluba. Az ő helyükre 1690 körül tizenkét rác család települt. A magyarok talán azért költöztek el, mert Petrének nem volt szőlőhegye és a templomuk is romosabb volt, mint a szalmával fedhető kistótfalusi. 23 1701-re a bólyi uradalom középkori magyar lakosságából csak a nagydevecseriek, mislenyiek és a peterdiek maradtak meg a falujukban. A török -kor elején, 1542-ben Nagydevecserben 7, Peterden 8 családot írtak össze; Mislenyben 1559ben 4 portát találtak. 24 Lélekszámuk a török korban nem gyarapodott, mert Somogyi is csak 20 családot talált bennük összesen. Papanék valószínűleg a hagyomány alapján úgy tudta, hogy a török után itt talált devecseriek és a peterdiek a Kunságból jöttek ide. Arra nincs adatunk, hogy visszatelepült baranyaiak voltak-e, ,,Kun" családnevű viszont volt köztük. 1701-ben az uradalom területén 11 horvát család lakott: öten Belvárdon, hatan Szőkéden. Az utóbbi faluban két magyar is élt, míg Belvárdon a már említett magyarokon kívül három rácot is összeírtak. A horvátok valamennyien a török kiűzése után telepedtek meg a két faluban. 25 A rácok betelepülése Baranyába a török kor elejétől tartott. A török kiűzése (1686) utáni összeírások idejére, egyelőre nem tisztázott okból, ők is kevesen maradtak. Azt sem tudjuk, hogy a 18. század elején néptelennek és elvaduló határúnak írt falvak közül a török idején hányat laktak a magyarok és hányat a törököt martalócként szolgáló rácok. 2ti Az összeírásokból csak az tűnik ki, hogy a későbbi bólyi uradalom területén 1701-ben mindössze 144 rác család élt; legtöbb az 1690-es években jött íde. 2/ A török korban itt éltek közül csak 15 család maradt: négy-négy Nagybudméron és Vókányban, kettő-kettő Villánykövesden és Kisbudméron, három Kisjakabfalván. Az 1690-es években jöttek vagy egyenesen ide telepedtek balkáni hazájukból, zömmel Boszniából, vagy közben már laktak egy ideig valamelyik benépesülő magyarországi faiuban. Valószínűleg nemcsak a kövér földek, vagy a viszonylag nagyobb egyéni szabadság és vallásfelekezeti türelem csábították őket ide, hanem a Magyarországról kiűzött mohamedán bosnyákok és törökök keresztyéngyűlölete elől is menekültek. Az 1690-es évek elején jöttek, Csernovics Magyarországra menekült népéhez is tartozhattak. A bólyi Batthyány uradalom 1701. évi összeírása német bevándorlókat nem említ. Telepítés 1701 és 1704 között Somogyi Ferenc első feladatának a szinte néptelen uradalom betelepítését tartotta. Új helyet kereső magyar jobbágyokra nem várhatott. A háborúk és a járványok miatt kevesen maradtak, más uradalmakban azokat is helyhez kötötték az 1514. évi 14-25. törvénycikkek. A vallásuk miatt inkább csak a szatmári béke után üldözték el a protestáns jobbágyaikat a többnyire labancból lett új földesurak. Az itteni Batthyány birtok falvaiba hosszabb időre később sem települtek magyarok. Arra még utalást sem találtunk, hogy a népesebb nyugat-dunántúli Batthyány uradalmakból szándékoztak volna ide hozni magyar jobbágyokat. 28 1701 után horvát sem települt több az itteni falvakba. A török pusztítások után az ő országukban is maradt elég lakatlan föld. Aki mégis új hazát keresett közülük, az a mohácsi csata utáni években csaknem teljesen kiirtott szlavóniai magyarok helyére települt. 29
