Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935

részesült étkeztetésben. A sokgyermekes családoknál úgy oldották meg ezt, hogy a nagyobbak ételhordókban vitték haza az ételt a kisebbeknek. A tejellátást a tejfeldolgozó üzem biztosította, naponta átlag 2500 adagot jelentett ez, 2 dl-es palackokban. A tejhez 1 db zsemlye is járt. Nemcsak a teljesen vagyontalanoknak, hanem fizetség ellenében anyagilag jobb körülmények között élőknek is adtak élelmiszert. A ruhaellátást folyamatosan úgy oldották meg, hogy a város által fönntartott közműhelyekben dolgozók napszám fejében részesültek ruha- és lábbeli adományban. A Stefánia Szövetség és más jótékony egyesületek által gyűjtött adományokat is itt osztották ki. A polgármester a jelentését summázva kiemelte, hogy a város ezirányú tevékenysége eredményeként megszűnt a téli kilakoltatás, éhező munkás nincs a városban. Ugyanakkor leszögezte, hogy csak a dolgozni szeretők jönnek, mert csak megfelelő munka ellenében lehet adományozni az arra rászorulóknak.

9

' A kimutatásokban sűrűn találkozunk az erről szóló összegezésekkel is. dr. Esztergár Lajos 1931. február 10-i jelentésében adatokat közölt az 1930-as év segélyezéseiről, az 1930 31-es segélyezési időszak végével pedig az 1930. decemberétől 1931. májusáig eltelt hónapok adatait foglalta össze. Éf/cezfefés; 1930. december 23 840 fő, 1931. január február március április 37 088 fő, 36 635 fő, 41 826 fő, 4 394 fő, 8 404,4 9 923,78 9 225,59 11 775,73 1 824,7 értékben, értékben, értékben, értékben, P. értékben. összesen: 143 783 főnek Élelmiszer támogatás: 1930. december 8 146 fő, 1931. január február március április 2 799 fő, 2 254 fő, 2 966 fő, 1 246 fő, 41 154 P. értékű adag. 16 519,14 P. ért. 6 520,64 P. ért. 5 441,04 P. ért. 7 393,87 P. ért. 5 599,46 P. ért. Összesen: Közp. konyhai támogatás összege: Mindösszesen: 17 411 fő, 41 474,15 P. ért. 4 987,61 P. 46 461,76 P.

9 Az ínségenyhítésre szoruló, de munkaképes egyének részére a város úgynevezett Háziipari Foglalkoztató Műhelyeket állított fel, itt munka ellenében időről időre természetbeni segélyben részesültek. Az 1933. december 1-én a pénzügyminiszterhez intézett polgármesteri jelentésben szó van a háziipari foglalkoztató létszámáról is. Eszerint a téli hónapokban naponta 350-490 fő talált munkát itt, míg az év többi hónapjában átlagosan naponta 320 fő dolgozott. Ehhez jött még a központi konyha 10 fős létszáma.

99 Hasonló kép tükröződik 1935-ben is, ekkor átlagban 352 munkanélküli ínséges dolgozott a műhelyekben. Az 1934. június 5-i közgyűlés ezeknek a műhelyeknek a tevékenységét tárgyalta. Megállapították, hogy az iparfejlesztésről szóló 1931. évi 21. tc. 34. §-a alapján a belügyminiszter kiadta a hatósági felülvizsgálatról szóló 81.673/1934. V. BM. sz. rendeletét.

100 Ennek figyelembevételével dolgozták ki a háziipari műhelyek üzemelési szabályzatát, melynek legfontosabb előírása az volt, hogy ezek a műhelyek nem jelenthetnek konkurrenciát a városi kisiparosoknak és kizárólag belső szükségletre termelhetnek.