Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935

A belügyminiszter 1930. június 9-i leiratában aggodalmát fejezte ki a magánházépítések kamatainak városi átvállalásával kapcsolatban, és az 1929. évi XXX. tc. értelmében"'

7 a kérdés újbóli megvizsgálását rendelte el.

,lS c) 1930. július 8-án a még hátralevő munkákra 49 900 P értékű összeget szavaztak meg.

59 S hogy mennyire súlyos volt a helyzet még a nyári hónapokban is, azt bizonyítja az a tény is, hogy 1 hónap múltán, augusztus 7-én kénytelenek voltak a belügyminisztériumba olyan tartalmú feliratot intézni, amelyben az aggasztó foglalkoztatottsági és szükségmunka-helyzetről számoltak be. A város megfelelő fedezet híján néhány előírt programot elhalasztott, így érthető, hogy a városban érezhető nyugtalanságról adott hírt ez a jelentés.

60 d) Még ugyanezen év szeptember 28. napján tartott közgyűlés határozatilag mondta ki újabb 70 000 P szükségmunka-tervezet megvalósításának igényét az 1931-es évre.

61 A két nappal később tartott ülésen Dick György helyi szociáldemokrata vezető erre a célra 200 000 pengőt követelt.

62 Ez mutatta a helyzet tarthatatlanságát, amivel a központi szerveknek szintén számolniuk kellett. Míg 28-án a város a költségvetési hitelből 70 000 pengőt szavazott meg,

6:i 30 -án már kénytelen volt 100 000-re emelni azt. A 30 000-es különbözetet a DGT-vel kötött szerződés értelmében biztosították. így az őszi-téli hónapokban „betervezett" 1500— 2000 munkanélküli foglalkoztatásának keretében mintegy 500 foglalkoztatását tudták vállalni 10 héten keresztül, A városi kőbányákban is biztosítottak munkát a rászorulóknak.

6

'

1 e) Az október 30-i ülésen a szükségmunkára ismételt határozatot hoztak. A belügyminiszter leiratában 134 000 P. felhasználását hagyta jóvá erre a célra.'" November 12-én a főszámvevői jelentés alapján úgy döntöttek, hogy a programot csak fokozatosan indítják be, mivel különben a város költségvetése nem bírná el a túlzott anyagi megterhelést.

66 f) Az 7937 őszén újból meginduló szükségmunkákról a november 10-i közgyűlés döntött. Az erre a célra biztosított 150 000 P. fölhasználására két részletű tervet dolgoztak ki. Az elsőben 100 000 P. fölhasználását tervezték, míg a második ütemben a fuvar- és munkabérköltségeket fizették ki.

67 S hogy még mindig nem enyhült a helyzet, mutatja az, hogy december 11-én ezeket a munkálatokat kormányhatósági jóváhagyás nélkül is beindították.

68 Egy interpellációra válaszolva a polgármester 1932. február 6-án azt közölte, hogy a kért 100 000 pengős központi segélyből 64 000 P. még nem érkezett meg, és a tervezett Mecseki Tüdőszanatórium tereprendezési munkálataira az ígért 36 000 P. is kellene már. Ugyanakkor megállapította, hogy a város ún. kislakásépítő akciója a lakossági tőkehiány miatt nem valósulhatott meg.

69 A követelések nyomán a főispán március 12-én arról értesítette a város vezetőit, hogy a népjóléti és munkaügyi tárca gazdájának megbízásából, a szervezettség elismeréseként is, 26 000 P. segélyt utaltak ki a városnak.

70 g) Az 7932. július 9-i polgármesteri jelentésben a következő idényre szóló szükségmunkaprogramja szintén szerepel. A főispánnak eljuttatott jelentés értelmében a következő munkákat tervezték a közeljövőben: Magaslati út építése 500 munkás, 100 000 P. költség, Városi III. Zóna csatornázása 300 munkás, 200 000 P. költség, 100 lakásból álló lakótelep építése 200 munkás, 200 000 P. költség, Háziipari Foglalkoztató munkái 100 munkás, 50 000 P. költség. Sajnálattal állapította meg, hogy ezen sürgős beruházásokra 550 000 P. kellene, ehelyett azonban csak 150 000 P. áll a város rendelkezésére.

71 A munkálatok beindulásával kapcsolatban a július 20-i kimutatás tartalmazott adatokat. Az ősszel induló munkáknál a következő erők beállítását tervezték: Magaslati út építésénél 110 napra 500 munkás, Városi csatorna építésénél 90 napra 150 munkás. Munkáslakások építésénél 90 napra 200 iparos. összesen: 4 hónapig 700 földmunkás, iparos, 20 ipari munkás, 365 000 P. munkavégzés.

72 Az 1932 júniusától októberig szünetelő szükségmunkák az őszi hónapokban indultak be ismét. Erre a célra 48 600 pengőt szavazott meg a város. A tervek szerint a költséget a városi közüzemek megtakarításaiból fedezték.

73 h) Az 1933-as év elején, jan. 11-én a Mérnöki Hivatal 356 munkásából 282 az ún. ínséges, de még 300 ínséges jelentkezne, így kénytelenek a nagy számú jelentkezőt mérsékletre szorítani.

74 Erre válaszolva a polgármester február 4-én elrendelte, hogy naponta 80 munkással számolhatnak a városban egészen 600 főig. A feltételek szigorítását jelzi, hogy annak a munkásnak, aki a felajánlott munkát visszautasítaná, többet munkát nem volt szabad biztosítani.

7;> A Mérnöki Hivatal április 3-i elszámolása szerint eddig 128 211,38 pengőt használtak föl az eredeti 167 000 pengőből.'

6 A Városi Számvevőség június 8-i jelentése arról számol be, hogy a városi kiadásoknál 4,42%-os megtakarítás jelentkezett, ugyanakkor a szükségmun-