Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935

A következőkben egybevetették egy hónap kimutatásait : 1931. ápr. 4340 munkanélküli, ebből 2350 fő ínségenyhítésre 1932. ápr. 5060 munkanélküli, ebből 4970 fő ínségenyhítésre Ugyanakkor aggasztó jelenségnek mondja a jelentés azt az állapotot is, hogy a fölmérések szerint a szegényebb néposztály tagjai a nyári mezőgazdasági munkák során sem tudtak tartalékolni eleget a téli hónapokra, és a télre így 7000 főre is emelkedhet az állást keresők száma/'

5 Az 1932. július 20-i összesítés már 5027 munkanélküli családfőt tartott nyilván, amely a fölmérések szerint 5303 dolgozót jelentett. A nyári hónapok ,,napi átlaga" 5037,9 fő volt, ami kb. 15 000 családtagot jelentett. A hivatalos fölmérés a téli hónapokra 18 000 ellátásra szorulóval számolt.

46 Ahhoz viszonyítva, hogy az 1930-as népszámlálás szerint a városnak 61 801 lakosa volt, ez a szám azt jelentette, hogy minden harmadik-negyedik lakosa a városnak segélyezésre, támogatásra szorult a téli hónapokban. Az 1930. december 1-i közgyűlés további számadatokat közölt. Az akkori munkanélküliek száma 5137 volt, átlagosan naponként 665-en keresték föl a munkaközvetítő hivatalt. A helyzet további romlását mutatta, hogy a téli hónapokra már 800—1100 munkanélkülivel számoltak.

4

' A helyzet csak 1935-re (!) enyhült valamelyest. A hivatalos városi összegzés szerint 1934. október 1-től 1935. április 30-ig naponta átlagosan 835 fő volt a munkanélküliek száma. 1935. május 1-től szeptember 30-ig 352-re csökkent.

48 2. Pécs város szükségmunka-programjai A válság elmélyülésével egyre nagyobb jelentőséget kaptak a város szükségmunka-programjai, középítkezései. A közgyűlések időről időre kiemelt kérdésként foglalkoztak vele, fontos határozatokat hoztak ebben a kérdésben. Mivel a gazdasági-társadalmi talpraállás kulcskérdéseként tekintették azt a lehetőséget, hogy így egyrészt megvalósíthatják a városfejlesztés egy tekintélyes részét, másrészt pedig munkaalkalmat adhatnak a sok munka nélkül élőnek. A szükségmunka-programok főbb állomásai a következő határozatok voltak: a) Az 1929. december 30-i közgyűlés útépítés és földmunkák céljára 60 000 pengőt szavazott meg. A költséget ideiglenesen a városi közúti alapból kívánták fedezni, a remélt központi kölcsön megérkeztéig.

49 Ezen a közgyűlésen hangzott el Engel Richárd és társai indítványa, melyben a szakszerűség biztosítására a középítkezések tervezésére, lefolytatására műszaki bizottság megalakítását javasolták.

59 A tervezet végrehajtását 1930. január 13-án kezdték meg, amikor is már mintegy 300 munkás dolgozott az ilyen jellegű építkezéseken.

51 b) A város vezetősége 1930. február 26-án újabb 25 000 P. értékű szükségmunkát határozott el,

52 a Mérnöki Hivatal február 21-i javaslata alapján.

53 Az 1930. április 9-i ülésen ismét ez a kérdés került napirendre. Földmunkák, útépítések, gyalogjáró burkolások céljára 47 800 pengőt irányoztak elő. Ugyanakkor kénytelen volt a határozat leszögezni, hogy elmaradtak az előző program végrehajtásával, mivel jobbára csak a tervbe vett repülőtér földmunkáit végezték el a hitelkeret kimerülése miatt. Ennek ellenére úgy szólt az újabb határozat, hogy a szükségmunkákat a nagy munkanélküliségre való tekintettel mindenképp folytatni kell.

54 A kereskedelemügyi miniszter leiratát 1930. április 30-án tárgyalták. Ebben javaslatként szerepel, hogy az égető gondok megoldására a város körüli lakóházak bekötő útjait építsék ki szükségmunkával, és ehhez mind állami, mind helyi erőforrásokat igénybe lehet venni.

5j Ezen a közgyűlésen egy másik fontos kérdésben szintén döntöttek. A Magyar Központi Takarékpénztár közvetítésével genfi bankházaktól 90 000 svájci frank értékű függőkölcsönt vettek föl beruházásokra. A kölcsönadás feltételeként 3 éves visszafizetési ütemet állapítottak meg, 6,5%-os kamat mellett.

50 23. B. Helytörténetírás 1982. 353