Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935
retek elsajátítását. A szakszerű növénytermesztés elsajátításának és az értékesítés megkönnyítésének biztosításával kívánt a városi törvényhatóság segíteni a gazdálkodókon. 33 Következő lépésként a még mindig súlyos munkaerőhelyzet enyhítésére, a munkához juttatás gyorsítására 1935 októberétől a városban a négy kerületben egyegy irodát állítottak föl a szükségmunkások alkalmazására. 34 //. Pécs Thj. város törekvései a munkanélküliség enyhítésére I. A város/ munkanélküliség mértéke A városi kormányzat, de a közgyűlésen interpellációt benyújtó kormánypárti városatyák is a mind nagyobb méreteket öltő munkanélküliség enyhítésére a középítkezések szorgalmazását, a vállalkozó kedv föl-lendítését szorgalmazták. 3 ' A fenyegető munkanélküliség leküzdésének legbiztosabb módját a következőkben látták: a magánépítkezések elősegítésére az erre a célra fölvett kölcsönök 8%-on felüli kamatait 19%-ig a város költségvetéséből térítik meg, emellett javasolták a kormányzatnak, hogy a város helyezze át a kedvezőbb elbírálást nyújtó II. lakbér osztályú kategóriába. Konkrét intézkedéseket is hoztak. Tervbe vették a Mohács—Pécs vasútvonal államosítását, a városi villamos vasúti hálózat kibővítését, a szállodai, kereskedelmi viszonyok rendezését, követelték a kormányzattól, hogy beruházási versenytárgyalásokat vidéki városban is tarthassanak nagyobb számban, a nagy állami középítkezéseknél a vidéki városok, törvényhatóságok érdekeit szintén vegyék figyelembe. 36 Ilyen értelemben határozott a város pénzügyi-gazdasági szakbizottsága is június 14-i ülésén. Az építkezésekre fölvett kölcsönök folyósítása érdekében ötezer pengőt tartalékoltak a városi költségvetésből. Az építkezési kedv szorgalmazására ezt az előnyt az építtetők 3 évig élvezhették. 3 ' S hogy milyen súlyos volt a helyzet, több tény is bizonyította. Még a munkanélküliség megszüntetésére alakult bizottság fölállítását elhatározó 1929. június 3-i közgyűlésen elhangzott, hogy az asztalos iparban 50—60%-os a munkanélküliség. 38 Ehhez csatlakozott a Pécsi Ipartestület is, amikor október 23-i levelükben a férfiszabó szakcsoport ülésén elhangzottakat közölték a város vezetőségével. Ebben a városi szabó kisiparosok nehéz helyzetét vázolták föl, és részvételüket sürgették a városi közmunkákban. 39 December 10-én Varga János elnöklete alatt működő szakszervezeti bizottság nevében Rumszauer József titkárhelyettes a szervezett városi dolgozók munkanélküliségének mértékét ismertette. Eszerint 1929 augusztusában 104, szeptemberében 138, októberében 323, novemberében pedig 381 munkás maradt munka nélkül. Ez a felmérésük szerint mintegy 1200 családtagot jelent. A novemberi munkanélküliek a következő szakmánkénti tagolódást mutatják: 152 építőipari munkás, 3 bőripari munkás, 111 földmunkás, 16 magántisztviselő, 28 faipari munkás, 6 kereskedelmi alk. 22 vas- és fémmunkás, 6 könyvkötő, 14 ács, 8 nyomdai munkás/' 0
