Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Vargha Dezső: Pécs Thj. Város szociálpolitikai tevékenysége 1929-1935

PÉCS THJ. VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGE 1929-1935 VARGHA DEZSŐ /. A kor politikai és gazdasági életének és szociálpolitikájának jellemző vonásai Az 1. világháború utáni évek gazdasági rekonstrukciójának két pillére volt Közép- és Kelet-Európa országaiban: a viszonylag kedvező világpiaci agrárárak és a nagyarányú tőkeimport. Az 1929—33. közötti világgazdasági válság ezt tette rövid idő alatt semmivé.

1 A híres marxista közgazdász, Varga Jenő a válság mélypontját 1932 derekára helyezi.'

2 E földindulás legjobban a gazdasági függőségben levő fejletlen országokat, különösen Közép- és Kelet-Európa államait sújtotta.

3 Súlyosan érintette ez a válság a gazdaságilag kevésbé fejlett Magyarországot is. Az agrárválság következtében a növénytermesztés stagnált, az állattenyésztés erősen visszaesett, a súlyos adóterhek a parasztságra nehezedtek. Az ipari termelés hanyatlása a különböző iparágakra különböző hatást tett: a termelőeszközöket előállító iparágak (vas- és fémipar, gépgyártás, építőanyag-, faipar) erősen visszaestek, az élelmiszer- és a fogyasztási cikkeket gyártó ipar termelése is súlyosan megsínylette a válságot, míg a könnyűipar többi ága — főleg a textil-, bőr- és papíripar - az állami beavatkozást követően jelentős visszaesés nélkül vészelte át a nehéz éveket.'

1 Az ország gazdasági életében elsőrendű szerepet játszó külföldi kölcsönök megtagadása vezetett a Bethlen-kormány bukásához 1931. augusztus 19-én/' és a rövid életű Károlyi-kormány lemondása után Gömbös Gyula 1932. október 1-i kormányalakítása azt jelezte, hogy az ország vezetése a kivezető utat a fokozatos jobbratolódásban vélte megtalálni. A termelés visszaesése, a tömeges csődbejutás, a munkanélküliség elsősorban a társadalom szegényebb rétegeit érintette, addig soha nem látott nyomort hozva magával. Egy átlagos öttagú család megélhetését a keresetek 1929-ben 90%-ban, 1933-ban azonban már csupán 60%ban fedezték. A kisiparosok 46%-ának jövedelme nem haladta meg az adómentes létminimumot ebben az időben.'' A termelés ilyen nagyarányú zuhanása az ipari munkásság hatalmas tömegeinek okozott munkanélküliséget, keresetcsökkenést, az életszínvonal hanyatlását, tömegnyomort. A világgazdasági válság nagy erővel sújtotta az ún. középrétegeket: kisiparosokat, kiskereskedőket, a tisztviselőket és az értelmiségi réteget. A fiatal értelmiség jórészt állás nélkül maradt. A diplomások legnagyobb része végzettségéhez méltatlan állást foglalt el, illetve ínségmunkásként bizonytalan fizetségért, szociális segélyen tengette életét.