Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete

(KIny. a MTA Dunántúli Tudományos Intézete „Értekezések 1961/62" c. kötetéből. - Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 42. Ser. Hist. 19.) p. 237-277. 3 Az 1776. évi rendelet 40 arany, az 1768. évi 100 arany jutalmat tűzött ki azok számára, akik újonnan felfedezett széntelepeket jelentenek be. OL. Helytartótanácsi It. Oeconomicum Pub. 1766-68. Lad. D. No. I. 4 Grassalkovich így jellemezte Kriffka bejelentését (1. dokumentum) a beadványra írt minősítésével: Rogo, non amplectarum otiosorum huiusmodi haminum ambulatorias ideas. Tentant i Mo ideo audacia ad periculum aerarii omnia et nunquam subversantur emolumentum aerariale, sed privatum. (O. L. Kamari Lt. Lymbus, series II. no. 31. Kriffka szénügyi bejelentése. - Ld. Babies A.: A pécsvidéki kőszénbányászat története. Bp. 1952. 10. I. 5 II. József szénkutatási rendelete hatására a megyék már nem tudták elkerülni, hogy bizottságokat hozzanak létre területük megvizsgálására. Országos viszonylatban is számos bejelentés történt. A mecseki szénmedencében Vasason tanácskozott egy ilyen bizottság, melynek tagjai Salamon Sándor főszolgabíró, Mészáros Pál, a pécsváradi járás szolgabírája -és Eisenhut György mérnök voltak. Vasason ekkor már kielégítő ereaménnyel működött a Decker—

Hasenhendel féle kőszénbánya, amelyet a déli Mecsek vidékén az első vállalkozói jelleggel tevékenykedő szénbányának tekinthetünk. Országos szénbányászatunk kezdetének 200 éves jubileumi évfordulóját is látjuk a határelnevezésekből, a szenet már korábban is kezdték kapargálni. A vasasi bizottság jelentéséből érdemesnek is látjuk megemlíteni a mecseki szénmedencével kapcsolatban az alábbi sorokat: ,,

Intuitu carbonum fossilium aliorumque bituminosorum naturae productorum, quae Subin artes aliqua praeparata in vicém lignorum focalium opportunissime applicari possunt". (Baranya m. Lt. 487/1782.) „Litanthraces seu Carbones Fossiles copiosos, et facile laboré eruibiles, quibus Faber Pécsvaradienses effective pro Suo opificio utitur. (1782. Fora 53. pos. 34.) O. L.: Htt. Apponyi ref. 1782. fons, 53. pos. 34. Érdekes, hogy Baranya és Tolna megyék hivatalos közegei még semmit sem tudtak az észak-mecseki szénelőfordulásokról. Ld. Babies A.: Az észak-mecseki kőszénbányászat története. Budapest, 1967. Akadémiai K. 6 Babies A.: A pécsvidéki . . . p. 12-13. 7 Babies A.: A pécsi . . . p. 241-242. 8 Pécs város 1803, április 27-én tartott tanácsüléséről jelenti a Helytartótanácsnak, hogy a Helytartóság intenciójának megfelelően pécsi polgároknak adja ki a város területén levő szénmezőket bérbe, árverés útján. Ez a négy polgár: Hartman Péter, Pantler István, Neupauer János és Hebenstreit Pál. (Ld. a 2. sz. dokumentumot.) <J Latinovics és Kreho között létrejött szerződést Id. a 3. sz. dokumentum alatt. lü Az erre vonatkozó dokumentációkat Id. a 4., 5., 6., 7., 8„ 9. sz. alatt. 11 Király püspök ezzel kapcsolatos nyilatkozatát Id. a 10. sz. dokumentum alatt. í2 A Selmecbányái főiskolát (akadémiát) 1760-ban alapították. Nyilván összefüggésben volt Mária Terézia tanácsosainak, illetve a királynő bányaügyi elgondolásaival. 1765-ben létesült az állandó tanulmányi bizottság a Helytartótanácsban. 1775-ben az egyetemi és tanulmányi alap; Budára állatorvosi iskolát terveznek, az egri püspök, Eszterházy Károly, Egerben egyetemet tervez, természettudományi jellegű művek jelennek meg, stb. Egyszóval Mária Terézia és II. József alatt jelentkező bányaügyi rendeletek helyénvalóak és korszerűek voltak. 13 Ld. 11. dokumentum. 14 A Helytartótanácsnak egy 1807. dec. 29-én keltezett intimatuma rendeli el, hogy bizottságot kell összehívni Pécsre, amely kerületi bányaigazgatóságot hozzon létre, hogy ez a mecseki szénmedence ügyeit gondozásba vegye. 15 Bm. L. Berks-lt. fasc. 1. 1808/3. 16 Apja Johann Maria von Berks Aachenben született 1723. IV. 5-én, Bécsben halt meg 1813. jún. 20-án. Udvari szolgálatban állt, mint tanácsos, diplomáciai kiküldetésben járt Madridban, A hétéves háború során gróf Pergen miniszter mellett dolgozott. 1761-ben az augsburgi békekongresszuson szerepelt, mint császári kiküldött. 1761-1763-ban Bécsben és Königsbergben végzett hivatalos tevékenységet Riedl tábornagy mellett. Ezután gróf Nugentet szolgálta, egész életét közéleti tevékenységben töltötte el. Szolgálataiért a császár és király 1792. szept. 18-i keltezéssel lovagi ranggal és címeres levéllel tüntette ki. A család címeres levelének felírása: Benignae Armales per Divum Imperatorem Gloriosae reministentionae Franciscum Secundum Joanni Petro a Berks Caesareo Consiliario die 18. Septembris 1792. clementer colateae. 17 Johann Berks felesége Mindenben, Westfáliában született 1742. IV. 15-én, Bécsben halt meg 1820. I. 2-án. 18 Johann Berks gyermekei: Lotharius, Eques a Berks, Ord. Pontificii S. Gregorii Magni Eques, Legiones Consiliar C. R. Generalis Consul in Lipsiae. — SCHEMATISMUS Inclyti