Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete

túli szénbányákból is mintákat gyűjt; különösen a csolnoki szén érdekelte, amelynek bányászata kezdeténél ő tevékenyen részt vett. Érdekelte a muraközi „bányakátrány" helyzete is.

30 Berks bányakapitánysága bármilyen jelentős is volt, a státusához adott anyagi támogatás nem volt kiemelkedő. Fizetése, a kamarai szándéknak megfelelően, évi 1000 forint. Javadalmához (legalábbis kezdetben) a bányászatban érdekelt uradalmak, illetve gazdák is megfelelő arányban hozzájárultak. Pécs város adta fizetése 1/6 részét, az egyházi uradalmak 2/6 részét, a pécsváradi uradalom pedig 3/6 részét. A bányakapitányság az uradalmakkal ebben a vonatkozásban szerződéseket is köthetett, s ez főképpen természeti szolgáltatásokra vonatkozott, de jelenthetett készpénzt is. Berks Péter pl. a káptalani uradalomtól kapott 100 forintot, 20 mérő kétszerest, 12 akó bort, 8 öl fát, 100 fej káposztát, továbbá minden eladott mérő szén után 1 krajcárt. Az igazgatóságon dolgozó írnok készpénzben kapott 250 forintot, a hajdú pedig 150 forintot. A kiszállásoknál az érintett bányák fizették a napidíjat.

31 Nincs tudomásunk arról, hogy a beosztottak természetben is kaptak volna valamit. Gondolatban és tevékenységével egész életében a bányászat világában élt. Majd négy évtizeden át a Mecsek vidékét járta, s a régi buda-külvárosi temetőben kapott helyet. Sírja és síremléke emlékezetem szerint - ugyanis, mint a régi Nagy Lajos kollégium egyik lakója, egyetemi hallgatóként, legtöbbször ebben a temetőben tanultam — a temetőnek a balokányi liget felé eső szélén volt látható. Ebben az időben azonban még kb. olyan messze voltam a bányászattól, mint Szőnyi Ottó, aki a külvárosi temető muzeális érdemű és értékű síremlékeiről írt, és Berks síremiékét meg sem említi. Ma már azonban azt biztosan tudom, hogy a mecseki bányavidéknek nem volt olyan területe, amelyet meg nem taposott volna, és azt is, hogy ha legalább néha-néha felidézzük emlékét, méltán megérdemli.

32 DOKUMENTUMOK 1. Kriffka Xavér Ferenc nyugdíjas lovaskapitány 1769 előtt tervet küldött be a legmagasabb helyre, amely szerint a Pécs melletti ,,Színes-hegyen" kőszén található, amelyet a közjóra és a királyi kincstár hasznára lehetne fordítani. Ez a bejelentés a királyi rezolucióval 1769. augusztus 12-i kelettel megérkezett a pozsonyi kir. kamarához azzal, hogy a nevezett ásványszén jellegéről tegyen jelentést próbaásás útján, s hogy a talált szén mennyisége és minősége milyen, s miképpen lehetne a köz javára fordítani. A pécsi és a mohácsi „sóhivatal" teljesítette a parancsot. Bizonyos mennyiségű szenet megvizsgált, s a minőséget a legjobbnak találta. Excellentissimus Dominus Comes Premii Hujus Aulici Praeses Antonius Grassalkovich de Gyarol Carbonum bituminosorum se fossilim prope 5 Ecclesiensis reperibilim intuitus pécsváradiens. Capitane Kriffka rejuciendum esse censet representare. Nota Cameraiis in qua Projectum certi Emeriti Equitum Magistri Francisci Xaverii Kriffka Carbones fossilis prope Quinque Ecdesias in Loco Szenes-hegy reperibiles, pro Commodo Publici et Aerarii Regii Converti posse probantis cum subversantibus et reflexionibus et eatenus adornate Representationis conceptu profficiosi communicatur.