Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete
hoz, mindenütt szénre bukkanhatnak. Szinte úgy látszik, mintha az egész hegység ebből a tüzelőanyagból állna." 21 Berks úgy vélte, hogy Bács megye és a többi megyék homokrétegei alatt is kőszén található. Ez a szén a hajdani „féjer tenger" vizében üllepedett le. Kőszén van a budavidéki mész- és homokrétegek alatt is. Állította, hogy a mecseki szén a régi földtörténeti korban keletkezett, „miután a kutatások a mélyebb fekvetekre nem derítettek fényt. Az a tény azonban - mondja -, hogy a már feltárt telepek palakövek (schistus lithantracicus), szénpalák (Brand- oder Kohlenschiefer) és agyagvasérc (Thoneisenstein) társaságában fordulnak elő, igazolja a szén régiségét." 22 ,,A mecseki »ásványi ritkaságok" figyelmes megvizsgálása - igen-igen óhajtható, hogy a megyénk földismereti viszonyait nyomó sok kételyt a tudomány érdekében föloszlassák" — írta Hölbling Miksa is 1845-ben, 23 ami egyben azért is érdekes, mert Hölbling mindezen megállapításai és megjegyzései, amelyeket tesz, jórészben Berks Pétertől származnak, akivel közvetlen személyes kapcsolatban volt. A szénkészletek feltárása és hasznosítása Pécs város határában sokkal zavarosabb volt, mint az egyes földesurak tulajdonában álló tömbökhöz tartozó szénmezőkön. Ennek oka pedig főképpen a város jogi állapota volt, mely — mint már említettük — éppen a 18. század második felében volt a legbonyolultabb. Pécs vállalkozó szellemű szőlőtulajdonosai közül többen már a század utolsó szakaszában összeálltak és a Színes-hegyen (a Szenes-hegyen, a Fekete-hegyen), a Lámpás-völgy vidékén bányácskákat nyitottak, cigányok, csavargók felfogadásával. De ezek a gazdák hamarosan rájöttek arra, hogy még a szőlőművelés is nagyobb jövedelmet biztosít a számukra. Ugyanígy vélték az alkalmazott munkások is, miután belátták, hogy mind alacsonyabb életkörülményekhez jutnak, ha az így kezdeményezett bányákban dolgoznak, helyesebben, ha az így kapott bérekkel kénytelenek megelégedni. Persze a bérzuhanás nem ment hirtelenül, hanem fokozatosan. A bányagazdák a kitermelt szenet egyre olcsóbban tudták értékesíteni, s ez magával hozta az alacsonyabb bérezést. Mindezzel járt az, hogy nem tudtak jelentősebb bányát kialakítani, a fejlesztéshez szükséges anyagi eszközök hiánya miatt. 2/1 A törpevállalkozásokon az sem segített, hogy téglát, cserepet, meszet égettek, mert a szabad királyi város akadályozta ezeknek a termékeknek a városban való értékesítését. Berks Péter ilyen körülmények között mind a városi, mind a földesúri érdekek ütközőpontjába került. Azonban hogy a kamarai és a helytartótanácsi intencióknak is megfeleljen, arra kellett törekednie, hogy egyre jelentékenyebb bányák kialakulását szorgalmazza. 2 ' A Mecsek vidéki bányakapitányság megszervezésével ez volt a felsőbb hatóságok célja is. Berks Péter ennek a célkitűzésnek meg is felelt. Ez adja meg személyének jelentőségét. Mert már a 19. század első felében szinte mindazon bányák kialakulását szorgalmazta, amelyek idők során a szénmedence jó hírét országos viszonylatban megteremtették. A kőszén bevonult a jelentősebb ipari üzemek életébe és feltűnnek a vízen az első gőzhajók, 1830-ban megalakul az Első Dunagőzhajózási Társaság, mely hovatovább létfeltétele egyik elemének kénytelen tekinteni a mecseki bányavidék szénvagyonát. Berks - tudomásunk szerint — könyveket, tanulmányokat nem írt, 26 tevékenysége a mecseki szénmedencében emlékezetessé teszi a nevét, és megérdemli, hogy az utókor emlékezzen rá. 1845. november 27-én halt meg Pécsett, két gazdasági és társadalmi rendszer váltása idején. Természetesen a váltást mutató tényezők hatása meglátható nála. Szakmai vonalon ha néha túl is megy a határon, ez nyilván
