Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Babics András: Berks M. Péter az első pécsi bányakapitány és a mecseki szénmedence bányászatának kezdete

BERKS M. PÉTER AZ ELSŐ PÉCSI BÁNYAKAPITÁNY ÉS A MECSEKI SZÉNMEDENCE BÁNYÁSZATÁNAK KEZDETE BABICS ANDRÁS Magyarországon a 18. század második felében az ipar ugyancsak elérkezett ahhoz a szinthez, hogy a tűzzel dolgozó mesteremberek ásványi tüzelőről kénytelenek gondoskodni, ha gazdaságosan akarnak termelni. Mint ismeretes, Dunántúlon mindenekelőtt Brennbergben termeltek szenet, ahol a nem messze fekvő osztrák főváros, Bécs is megjelent fogyasztóként. A faszén, amelyet a mész- és téglaégetésnél, a fémkohászatnál alkalmaztak, éppen az erdőségek legnemesebb faállományát, amelyet bútorkészítésre és termését a sertések makkoltatására használtak, pusztította. Következésképpen a tölgyesek és bükkösök egyre jobban gyérültek, ezek a fafajták a faszénnel egyben mindinkább drágultak, s mind több tűzzel dolgozó mesterember kénytelen volt felkeresni a kőszénelőfordulásról ismert határrészeket, amelyeket pl. Pécs határában ilyen nevekkel illettek: Szines-hegy, Szenes-hegy, Szennyes-hegy, Fekete-hegy, Lámpás-völgy..., s az itt szétdarabolt kőszén a kőkorom elnevezést is kapta. Ezen a címen jutott el belőle egy ládával a soproni kamarához, amikor a püspök-földesúri joghatóság alól szabadulni törekvő Pécs város gazdasági jelentőségét kívánta hangsúlyozni,' kérését alátámasztani. Tény, ihogy ez az adottsága nem kis mértékben imozdította elő a város ügyét a 18. században.

2 Mint tudjuk, a város gazdasági jelentőségét, sőt az egész szénmedence több más települését manapság is ez a körülmény határozza meg, s még valószínűleg jónéhány évtizeden át ez jellemzi. Az ország gazdasági kormányzata már a 18. század közepe táján jól látta ezt. Ismeretes, hogy 1766-ban és 1768-ban rendelet is jelent meg, amely prémiumok kitűzésével ásványtüzelőanyagok bejelentésére ösztönzött.

3 Ennek hatására küldötte be jelentését Kriffka Ferenc pécsi nyugalmazott huszárkapitány a Szenes-völgyi szénelőfordulásról. Ez a bejelentés nem igényelt semmiféle kutató munkát, mert a kisiparosok használták is a Lámpás-völgyi szenet. A kamara elnöke, Grassalkovich Antal, fel is jegyezte Kriffka beadványára, hogy a kapitány csak a maga hasznát és nem a kincstárét keresi/' Újabb lendületet adott a szénkutatásra, illetve bejelentésekre II. József 1782. évi rendelete, amelyben felhívták a megyék és a városok figyelmét erre. Ez az ún. „Apponyi-referatum" már elismeri, sőt utal rá, hogy Baranya és Tolna megyék kisiparosai tégla-, cserép- és mészégetőikben már használják is a szénkibúvásokon összekapargált ásványi szenet.