Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Bezerédy Győző: A városkép és városszerkezet alakulása Pécsett

Erre a korszakra esik a barokk Székesegyház átalakítása (1807-1830). Az átalakítás terveit Pollack Mihály készítette. A gótikus elemeket magán viselő átépítés jelentősen megváltoztatta a városképet. Vitatkozni lehet az átépítés furcsaságán, a csonka vagy talán csonkán maradt tornyok látványán, az azonban vitathatatlan, hogy a városkép sokat gazdagodott az átalakított Székesegyházzal. Azt derűssé tette, eltűnt a barokk épület zavaros együttese, a hatalmas sima felületével monoton, sőt sivár, a városképben lehangoló látványt nyújtó tetőszerkezete. A korabeli metszeteken, rajzokon távolról az épület tagolt, értelmes volt, szinte ékszerként vésődött a Mecsek oldalába. Pécs építészetének nagy korszakai közé tartozott a klasszicizmus. Erre az időszakra esik a polgárság jelentős megerősödése, az ipari forradalom jelentkezése Pécsett. A gazdagodó polgárság új épületeire a nemes formák, az egyszerűség eleganciája volt a jellemző. Képzett, igen jó képességű pallérok, épületszobrászok (Giannone család), építőmesterek (Pfilf Máté, Windisch Ferenc, Fölsinger Mátyás, Gyenes János és Josef Piatsek), egymás után kapták a polgároktól a megbízatásokat. A polgárság mellett az egyház is kitett magáért, ekkor kapta a püspöki palota (Windisch) végső formáját, 1830-ban felépült a későbbi püspöki könyvtár (J. Piatsek), a Káptalan u. 3. számú kanonokház (J. Piatsek), a püspöki uradalom épülete, a Kálvária kápolna. A középületek sem maradnak el a sorban. 1838-ban a színház épül, elkészül a Nemzeti Kaszinó (mai FEK helyén) épülete is. 1829-33 között felépült a régi egyemeletes barokk épület helyére az új, klasszicista városháza, mely vidéki városházaink közül az egyik legszebb volt (tervei Bécsben készültek, építője Josef Piatsek volt). Uralkodó jellegével nemcsak a Főtér, de az egész város látványát alapvetően határozta meg. Pécsről ebből az időből több metszet maradt fenn. Ezek egyike céhlevél fejlécén látható. A Polláck-féle székesegyház látható rajta, az apostolszobrok nélkül. A meglehetősen primitív rajz ellenére is kitűnően érzékelhető a város és a táj szerves kapcsolata. A hosszan elnyúló város szinte belesimul a Mecsek-oldalba. A század első felében készült metszeteken (Varoni, Rohbock stb.) ez még a fény-árnyék változásokkal, s újabb színekkel gazdagodott tovább. Pécs, a napfényben fürdő, meleg színeket sugárzó város tulajdonképpen építészetileg is egységes volt. Szerencsére a barokk is, a klasszicizmus is mentes volt a túlzásoktól itt, az épületek harmóniában, ritmusban egymáshoz csiszolódtak. A Főtér kétemeletes házai észrevétlenül mentek át a főutcán egyemeletesbe, s a Budai külvárosban földszintesbe. A klasszicista építészetnek, úgy tűnik, ma kevés emléke van Pécsett. Számszerűleg ez ma sem kevés, de lényegesen kevesebb annál, ami volt. Valójában azonban ez csak felszínes szemlélődéskor tűnik kevésnek. Pécs Belváros mai épületeinek egy jelentős része klasszicista volt a maga idejében, csakhogy az azóta eltelt 150 év alatt ezeket a házakat többször is renoválták, átépítették és homlokzatuk romantikus vagy a leggyakrabban eklektikus külsőt kapott. A kapualjak, lépcsőházak, korlátok, esetleg udvari homlokzatok árulkodnak az átalakítás előtti időkre s állapotokra (pl.: Kossuth L. u. 22 és a Boltív köz 1., Felsőmalom u. 16 2. stb.). Náray János püspöki számtartó 1845-ben cikket írt Pécsről a Hetilap című újságban. Arról ír, hogy ekkor épült fel a főtéri három „kereskedőház" a tanács engedélyével és felügyelete közben. Mindhárom épületre a korai romantika jellemző. Ezt a három házat tekinthetjük a pécsi romantika indulásának. Pécs az 1830-as évektől kezdve a kapitalizálódás útjára lépett. Ehhez természetesen elsősorban a szén járult hozzá, amelyet ugyan már a 18. században (1769)