Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK PÉCS VÁROS TÖRTÉNETÉRŐL - Márfi Attila: Adatok a lapisi római kori őrtorony történetéhez levéltári források alapján

A felvétel a feltárást követő napokban történt. A képen Földvári Miksa erdőigazgató és Páldy Géza, a Mecsek Egyesület Madártani Osztályának vezetője látható ,,Az épületmaradvány egy centiméter különbséget leszámítva 8x8 méteres na­gyobb helyiségből áll, melyet négy oldalról 0,90—1 méter vastagságú fal vesz körül. Bejárata a déli oldalon a jobb sarokra esik. Az alapfalak a földszinttől kezdődően, belső és külső oldalukon egyaránt 16—22 cm szélességben padszerűen kiemelked­nek. Az építéshez mecseki köveket használtak fel. A munka gondosságát bizonyítja, hogy a felső falak mintegy 55—60 cm magasságban hármas téglasorral vannak ki­egyenlítve. A felső falak különböző magasságban maradtak meg. Északi oldalon 1,20-1,40 a fal magassága, a nyugatin 0,80—1,00 m, a másik két oldalon már sok­kal alacsonyabb: 0,22-0,50 m. A téglákon bélyeget nem találtunk, csak két kisebb töredéken benyomott kon­centrikus kör jelzést. A leletek közül elsőnek kell említeni a kormeghatározáshoz fontos érmeket, összesen 149 db került elő. Nagyrészük a padlószinten szerteszórva feküdt, csak néhány db került elő az épületen kívül a bejárat előtt. 32 ezüstözött darabot találtam köztük, a többi bronzpénz. Meglehetősen megviselt, rossz álla­potban kerültek elő, így a megtisztításuk hosszabb időt vesz majd igénybe. Eddig 58 darabot sikerült meghatározni. Ezeknek zöme Valentinianus császár (364—375) (22 db) és Valens császár (364-379) (31 db) idejéből való. Az alsó korhatárt II. Constantinus (337-361) egy érme képviselte, a felsőt pedig Gratianus császár érme (367-383). Néhány darab vastárgy került még elő, ugyancsak az épület belsejéből: vas ké­sek, ácskapcsok, edénytöredékek, továbbá a halomból több állatcsont. Az épület gazdasági célokra nem épülhetett, akkor bizonyára nem egy helyiség­ből állott volna. Az alaprajza négyszögletes, ablaknyílásra az 1,40 m-ig megma­radt falon nem akadtunk, így arra következtethetünk, hogy toronynak építették meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom