Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)

I

nseit alezredes a Pécsett tartózkodó antant misszió összetételét (egy francia és egy skót kapitány és egy olasz hadnagy) alkalmatlannak tartja arra, hogy a megszállók túlkapásaival szemben bármilyen eredménnyel felléphessenek. Kéri a kormánybiztost, hogy a külügyminiszteren keresztül kísérelje meg kieszközölni, hogy egy magasabb rangú angol tiszt kerüljön Pécsre a katonai misszió vezetésére. Kiszüremlett hírekről tájékoztat a szerbek 1920. januárjában várható kivonulásáról, bár véleménye szerint ennek látható előkészületei nincsenek.

33 IV. A megszálló hatóságok fellépése a visszacsatolási előkészületekkel szemben A szerbek egyre erőteljesebb érdeklődést mutatnak a városban lévő magyar katonatisztek és a polgárság néhány vezető egyénisége iránt. December 11-én Riffl alezredesnél házkutatást is tartanak. December végén felmentik Pandurovics László főispánt, s az addigi alispán, Raies Szvetiszláv veszi át funkcióját, s visszakerül Pécsre Csolak Antics alezredes is, mint a város katonai parancsnoka. Nagyjából a személyi változásokkal egyidejűleg a városba vezényeltek egy határrendőr különítményt egy kapitány parancsnoksága alatt, s ők asszisztálnak a politikai nyomozásoknál egy kiküldött szerb minisztériumi tisztviselő vezetésével. Ennek utasítására január 4-én letartóztatják Riffl alezredest, Littke Jenő MÁV üzletvezetőt, Pá/fi Zoltán pénzügyi főtanácsost, Hoffmann Ottó ügyvédet, Tedeskó Viktort, a PécsBaranyai Központi Takarékpénztár igazgatóját, Inselt Jenő kereskedőt (az alezredes öccse) és Fischer Béla vármegyei másod főjegyzőt.

3

'

1 A kihallgatás annak megállapítására irányul, hogy a letartóztatottak a polgárőrség szervezésében — amelyet a megszálló hatalom elleni összesküvésnek minősítettek - mennyiben vettek részt. Kiterjed a vizsgálat a tisztviselő ellenállás megszervezésének és az ellenállást lehetővé tevő illetmények biztosításának a felderítésére is. A pécsi letartóztatásokkal egyidejűleg Vadnai Jenő siklósi járási főszolgabírót is őrizetbe vették, s miután házkutatást tartottak nála, Pécsre szállították. Riffl alezredessel együtt a polgárőség szervezését illetően terhelő bizonyítékokat találtak nála, míg Pálfi pénzügyi főtanácsosnál a tisztviselői illetmények biztosítása és kifizetése tárgyában. A többi letartóztatott esetében terhelő adatokat felderíteni nem tudtak és ezért szabadlábra kerültek. A rémületbe esett pécsi burzsoázia az események okozóját a két újonnan kinevezett szerb vezetőben keresi, akik Fischer szerint mindent megtesznek annak érdekében - „bármilyen megállapodás is jön létre a távozó megszálló hatalom és a magyar hadsereg között - hogy a kivonulás a rend teljes felbomlása kapcsán menjen végbe". Ezt bizonyítja, hogy a szerb csendőrség házkutatásokat tart és öszszeszedi a fegyvereket. „Rövid pár nap és úgy a város, mint a vármegye megbízható lakossága minden védelmi eszközétői kifosztottan áll a köztudomásúlag a szerb hatóság előtt is tudottan fölfegyverzett kommunista munkásság 18 000-re menő tömegével szemben."

30 Fischer Béla vármegyei másodfőjegyző igyekszik összefogni a vármegye és a községek hivatalaiból kiszorított magyar tisztikart. Mintegy ellensúlyát képezve a szerb vármegyének, arra törekszenek, hogy a megye lakosságát a magyar közigazgatás melletti kiállásra, a területeknek az anyaországhoz való mielőbbi visszacsatolásának követelésére ösztönözzék.