Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Szüts Emil: Adatok a megszállt Baranya-Pécs közigazgatásának helyzetéhez és a visszacsatolás katonai és politikai előkészítéséről (1918-1920)
s felszerelési cikkek és takarók ... a hadügyi igazgatás tulajdonába visszajussanak. Miután a háború utáni leszerelés alkalmával minden leszerelt csak egy rend katonai ruházathoz juthatott törvényes úton, az ezen felüli katonai ruházat ... az illetőktől elveendő (k)." A teendő intézkedések ... a nemzeti hadsereg, illetve az ország Ínséges részeinek ellátását vannak hivatva lehetővé tenni." Néhány nappal később a Baranya vármegyei katonai parancsnokság terve készen is van.,; A bevezető gondolatokból kitűnik, hogy Rifflnek a megszálláshoz szükséges csapatok nagyságrendjét illetően más a felfogása, mint a kaposvári kerületi parancsnokságé. Megítélése szerint ahhoz, hogy a vármegye illetve a felszabaduló területek rendje és biztonsága minden körülmények között helyreállítható, illetve fenntartható legyen, minimum 6 zászlóalj szükséges. Ebből csak a sásdi csendőr tartalék zlj. áll rendelkezésre, ezért további 5 zlj.-t kér a nemzeti hadseregtől, s ezen túlmenően páncélautókat és páncélvonatokat, amelyek jól felhasználhatók ,,úgy a megszállásnál, mint az esetleges pillanatnyi visszacsapások, rendetlenségek, lázongások elfojtásánál". Kifejti, hogy a fővezérségtől Sziebert századoson keresztül hozzá eljuttatott üzenetben közölt 4 zlj. semmilyen körülmények között nem lehet elegendő, mert meggyőződése szerint Baranya és Pécs fékentartása Budapest után a legnehezebb feladatot fogja jelenteni. Nem tekintjük itt feladatunknak a tervezet részletes bemutatását és elemző értékelését. Elegendőnek látszik annak megállapítása, hogy az rendkívül rövid időn belül számol a szerb csapatok kivonásával, s feladatát alapvetően katonai jellegűnek tekinti, de ebbe a keretbe beilleszti azokat az intézkedéseket, amelyek megítélése szerint elkerülhetetlenül szükségesek a rend és nyugalom helyreállításához. Statáriális intézkedéseket fogalmaz meg: „Azonnali, a helyszínen való agyonlövetéssel büntetendő: 1. Aki fegyverrel kezében ellenáll, gyilkol, rabol, fosztogat vagy menekülni próbál. 2. Aki lázít, felbujtogat, ellenállásra felhív, ellenállást szervez, vezet. 3. Aki gyújtogat, vasutat, utat, közlekedési eszközöket, telefont, távírót szándékosan megrongál. 4. Általában, aki a karhatalom működését a rend és a biztonság fenntartásában bármiben gátolja, veszélyezteti, különösen, ha példa statuálása szükséges, vagy az első felszólításra nem engedelmeskedik." A vármegye polgárőr zászlóaljának megszervezéséhez adott irányelvek megfogalmazzák annak feladatát . . . a katonasággal és csendőrséggel a rend fenntartása, a közbiztonság helyreállításában és fenntartásában támogatni, illetve azt esetleg egészen (katonaságot, csendőrséget) helyettesíteni . . . Tagja lehet minden becsületes és megbízható keresztény polgár, aki tehetségét és erejét fenti célra önként és minden ellenérték nélkül felajánlja . . . Ami a létszámot illeti, nem sok kell, hanem jó. Fegyvert nem megbízható ember kezébe adni annyi, mintha magunk ellen fordítanánk. Tehát bízni, de erősen megválogatni." A falvakban 6—12 emberből álló őrsöket, a járási székhelyeken vagy mezővárosokban 25-30 fős kis szakaszokat, egy egész járásban egy századot hoznak létre, a 7 járás és Pécs városa 1 zászlóaljat alkot. Riffl alezredes a fővezérségtől konkrét megbízatást kér arra, hogy a megszállás pillanatában az arra kirendelt összes fegyveres erő parancsnokságát átvehesse. Másrészt szigorú utasítást a résztvevő csapatok parancsnokai számára, hogy lépésről lépésre kövessék a kivonuló szerbeket, nehogy légüres tér keletkezzen, ami lehetőséget teremthet zavargásra Pécsett, különösen a bányavidéken. A megszállásban résztvevő csapatok foglalják el november 30-ig a készültségi állásukat, vele