Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

utánpótlásának kérdése. Feltehetjük a kérdést: hogyan lett ezeken az iparokon belül valaki mester, milyen utat kellett végigjárnia? Jobb esetben az elemi iskola elvégzése után a fiatal beszegődött egy mesterhez tanoncnak, ahol 2—3 évig inkább napszámos lehetett. Mint segéd aztán a gyakorlatban képezhette magát, de mivel a mesterséggel szembeni követelmények megnőttek, a gyakorlat elméleti ismeretek nélkül nem sokat ért. Nem sokat ért, mert tanonc korában a jelölt írt, olvasott, egy kicsit osztott, szorzott, összeadott és kivont, rajzórákon egyenes és görbe vonalakat húzott, s ha a tanító figyelembe vette jövendő mesterségét, ezekből egy ház, vagy híd alakult. Amikor a segédévek elteltek, a fiatal mester akart lenni. Ez természetes is, de az ipartörvény és az 1884. évi 46188. számú miniszteri rendelet középipartanodai végzettséget írt elő ezekben az iparágakban, holott ekkor ilyen iskola csak a fővárosban működött. A mestervizsgáló bizottság pedig hiába kérdezte tőle, hogy mit tud az oszlopokról, a falkötésekről, a boltozatokról, a lépcsőkről, a tetőszerkezetekről, a különféle szerkezetek ellenállási képességéről, annak kiszámításáról. A következmény pedig törvényszerű.

70 Nagymértékben szaporodott a kontárok száma, ami nemcsak a nagy- és kisipar közötti versenyt tette lehetetlenné, hanem kiélezte az ellentéteket a kézműiparon belül is. adatai az 1890/1891-es tanévben (fő) Anyanyelvük Koruk 12 15 S; % n -o -° éven 13—15 éven ff E "i £ HL aluli felüli 133 130 28 18 143 169 8 86 1 1 1 7 48 41 137 2 14 71 69 516 40 ; ' ' i i 292 278 52 6 3 31 30 143 3 4 4 88 66 Baranya megye ipariskoláiban tanulók és tanítók száma 1892-ben Tanulók Tanítók Mágocs 31 2 Németbóly 104 2 Mohács 303 7 Pécs — Zsolnay 33 2 Pécs — belvárosi 441 10 Pécs — reáliskola 147 6 Siklós 163 6 1893-ban a minisztérium az iparostanonc-iskolák szervezetét és tantervét megváltoztatta abban a reményben, hogy az iskolák nehézségei csökkenni fognak. Pécsett ennek hatására egyesítették az ipariskolákat, így az egész városban 4 előkészítő, 3 első, 2 második és 2 harmadik osztály nyílt. Az építőiparban dolgozott tanoncok téli tanfolyama 3 osztályból állt. Ezen kívül 6 rajzosztályt is rendszeresítettek. Ezen belül külön csoportba kerültek a kezdők és külön a haladók. Az utóbbit is két részre osztották. Külön oktatásban részesültek a vasmunkások és a fa-