Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

A beírt tanoncok közel 86%-a fejezte be a tanévet, ami igen szép eredménye ennek az oktatási formának. Feltűnő az is, hogy az 1860-as évek közepéhez viszonyítva a tanulók száma megkétszereződött. A jelöltek többsége római katolikus vallású volt. Nemzetiségükre nézve az adatok egyértelműen magyar többséget mutatnak, bár így ez nem fedi a valóságot. Ezek azok az évtizedek, amikor Magyarországon rendkívüli mértékben felerősödött a magyarosítási hullám. A német nemzetiségű tanoncok alacsony száma ellentétben áll azzal, hogy ekkor elsősorban a falvakban a német iparosok vagy többségben, vagy azonos arányban álltak a magyar iparosokkal. így valószínű az, hogy sokan magyar nyelvűnek vallották magukat akkor is, ha németek voltak. Bizonyítja állításunkat a vidéki tanulók beiskolázási aránya is. A tanoncok életkor szerint főleg 14-17 évek közé csoportosíthatók. A fiatalok illetőségét vizsgálva kitűnik, hogy kb. a fele pécsi illetőségűnek vallotta magát, sokan a megye más részéről származtak, de viszonylag sokan vannak azok is, akik az ország más területeiről kerültek a pécsi ipariskolába. Továbbra is nagynak mondhatóak azok a társadalmi igények, amelyek az ácsokkal, a bádogosokkal, az asztalosokkal, a cipészekkel, a csizmadiákkal, a hentesekkel, a kádárokkal, a kőfaragókkal, a sütőkkel, a kőművesekkel, a lakatosokkal, az órásokkal, a szabókkal és a szíjgyártókkal szemben megnyilvánultak. A mohácsi iparostanonc-iskola bizottságának tagjai az 1888 1889-es tanévben a következők lettek: Német Lipót, Böhm Ignácz, Pribék József, Briglovits Imre, Csöngő Mihály, Dojkits András, Fabritzky József, Funták József, Kramer Antal, Luiszer Viktor, Margitai Péter, Palasovszky Ödön, Sebők Mihály, Simonkovics Mátyás, Simonkovics Mihály, Simonovits György, Stajevits János, Stollár Ferencz, Toldy József és Varga Alajos. Az iskola tantestületét Böhm Ignácz igazgató, Boda Károly, Jankovits György, Pribék József, Kisszély Andor, Kerner Róbert tanítók alkották. Előkészítő A és B osztályt, az előzőben alsóbb és felső rajt, első és második osztályt indítottak. Tantervük a következő: Előkészítő A osztály: ,,írás és olvasás, az alsóbb raj: A kis betűk elő- és után való Íratása, később könyvből való íratás. Felsőbb raj: Előírás után és a könyvből való Íratás, később egész olvasmányok leíratása. Olvasás, az alsóbb raj: A kis betűk ismertetése és azokból alkotott szók olvastatása. Felsőbb raj: A »Gönczy«-féle ABC könyvből nagyobb olvasmányok olvastatása és azok megmagyarázása. Számolás. A 4 alapművelet fej- és írásbeli gyakorlása." Előkészítő B osztály tanterve: „Olvasás, annak értelmezése s a nyelvtan elemei. Gáspár-féle II. oszt. olvasókönyve szerint. írás. Szép- és helyesírás gyakorlata. Számolás. A 4 alapműveletnek fej- és írásbeli gyakorlása közönséges számokkal." Az első osztály tanterve így alakult: „Olvasás. Vegyes olvasmányok közül: Közmondások ...takarékosság nem fösvénység; biztosítsunk; az emberi élet hivatása a munka; a pók versenye; a legjobb ajánlólevél; A természetrajzi olvasmányok közül: a természet három országa; az ásványok tulajdonságai; a vas, a kéneső, a réz, az ezüst, az arany. A természettan köréből: természeti tünemények, a testekről általában, mozgás és sebesség, a mozgás oka vagyis az erő, a testek nyomása és esése, a függő ón és a lejtmérő, az egyenlő karú rúd és a kalmár mérleg. Földrajzi olvasmányok: Magyarország leírása és felosztása, Magyarország éghajlata, Magyarország terményei, nemzetiség és vallás. A magyar nemzet, mezei ipar, állattenyésztés, bányaipar; a műipar, kereskedés. Történelmi olvasmányok: hazánk régi lakosai, népvándorlás, a honfoglalás, a pogányság küzdelme a kereszténységgel, a tatárjárás; Dózsa és a parasztlázadás, a mohácsi vész, Budavár visszavétele. Rövid alkotmánytan: a község, kis és nagyközség, rendezett tanácsú város, járás, megye, igazságszolgáltatás. Ipar: az ipar fokozatos fejlődése, közműipar, a gyáripar, a képzőművészetek, a kiállításokról. Levelek, ügyiratok: egy segéd szüleivel tudatja, hogy X városba érkezett, műhelybe lépett és jól érzi magát, egy segéd ajánlja magát N. N. saját iparába — műhelyébe, mint munkás . . . Polgári ügyiratok: számla, ... Nyugtatvány. Köz- vagy nemzetgazdaságtanról általában, a mezőgazdaság, az ipar mezőgazdasági szempontból. Az ipartörvény fontosabb intézkedései: az ipar űzése és gyakorlása, az iparos tanoncz törvényes kötelességei, a tanoncziskolákról. Nyelvtan: a vegyes olvasmányok közül némelyet emlékezetből, másokat versből prózában leírtunk, ismét másokat könyvből és tollba mondva, továbbá többféle levél, számla és nyug-