Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

A siklósi ipariskola tanulóinak kor szerinti megoszlása az 1884/1885-ös tanévben'

1

' K o r Előkészítő Első összesen osztály osztály 12 éves 6 5 11 13 éves 9 12 21 14 éves 21 4 25 15 éves 7 7 14 16 éves 15 11 26 17 éves 10 2 12 18 éves 2 — 2 A siklósi ipariskola tanulóinak nemzetiség szerinti megoszlása az 1884/1885-ös főnévben'

18 Nemzetiség Előkészítő Első összesen osztály osztály magyar 39 41 80 német 21 — 21 délszláv 10 — 10 A leírt követelmények és a közölt órarend egyértelműen bizonyítja, hogy a tanoncokkal szemben támasztott követelmények nem voltak nagyok. Tulajdonképpen az írni és olvasni tudást jelölhetjük meg, mint elsőrendű elvárást. Mégis, a záróvizsgán elért eredmények rendkívül gyengén alakultak. A tanulók fele lényegében nem végzett eredményes munkát. Ennek oka lehet a rendelkezésre álló minimális szorgalmi idő, valamint az egész napi munka után az esti órákban rendezett foglalkozások. A minisztérium által meghatározott tantervet valóban be kellett tartani, de nem valószínű, hogy vizsgán ezt vissza is kérdezték. Az előkészítő, valamint az első osztály létszáma mutatja, hogy többen nem fejezték be az elemi iskolát, mint akik végigjárták. A helybeli tanoncok száma igen alacsonynak mondható, kevesen tartottak tanulót. A gyerekek kor szerinti megoszlásában nagy szóródás látható. A 16 és 17 évesek viszonylagos magas száma az oktatási rendszer ellentmondásaiban is kereshető. Az elemi iskolákba nem mindenki 6 éves korában kezdett járni, vagy ha igen, akkor nagy lehetett az osztályismétlések és az évkihagyások aránya. Az új ipariskolákba 12 éves kortól lehetett beiratkozni. A 16-17 éveseknél nemcsak a puszta létfenntartás okozhatott gondot, de hatással volt sorsuk, késésük alakulására az 1872—1884 közötti iparoktatás ellentmondása. Az 1881-es népszámlálás Siklóson 173 horvát-szerb nemzetiséget közölt.''

8 Figyelembe véve a vidéki tanulók többségét a siklósiakkal szemben, akkor szembetűnő, hogy a délszlávok milyen alacsony számban űzhettek ipart a településen. Az előző iparoktatási rendszerben fellelhető problémák azonban ismét hamar jelentkeztek, tudniillik az, hogy a mesterek igyekeztek kibújni tanulóik iskolába küldése alól, Siklóson például azok a mesterek, akik a helységtől sok esetben távol dolgoztak. Tanoncaik részére felmentést kértek az iskolalátogatás alól a borbélyok, a hentesek, a kötelesek, a mészárosok, a sütők, a szappanosok és a tímárok. Nehézséget elsősorban ezek részére jelentettek a vasárnap megtartott szabadkézi