Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

IV. fejezet Bizottsági ülés és ülésen kívüli intézkedés 19. Az ügyek intézése két módon: ülésben és ülésen kívül történik. ülésben csakis határozathozatalra teljesen érett s szabályszerűen felszerelt ügyek intézendök el, melyekben a bizottság részéről határozathozatal, vagy utasítás kiadása szükséges.

>G Halasztást nem tűrő ügyek, valamint minden az ügy érdemi elintézését előkészítő rendelkezések, továbbá érdemi intézkedést, vagy véleményt nem tartalmazó jelentések, fölterjesztések, úgy a fölsőbb határozatok közlése,

1

' végre a belkezelési ügyek, és egyáltalán azok, melyek ülésbeni tárgyalást nem igényelnek, — ülésen kívül intézendők el. A) ülés 20. Általános szabályul szolgál, hogy a bizottsági ülés napjáig kiosztott ügydarabok az ülésben lehetőleg mind és lehetőleg a beérkezés sorrendje szerint előadandó ügydarabokat az előadói ívvel együtt az elnöknek, illetve helyettesének kívánatára az ülés előtt bemutatni.

58 Az ülésen semminemű ügydarabot, mely előbb a bizottság iktatójába bevezetve nem lett, előadni nem lehet. Az előadók havi jelentéseikben tartoznak az ülésen elnökileg elintézett ügyeket bejelenteni; és pedig azokat, melyek bizottsági tárgyalást és határozatot igényeltek volna szám és tárgy szerint az elintézés módjával együtt, és annak indoklása mellett, hogy miért nem tartotta az ülést bevárhatónak, a többieket pedig csakis szám szerint, amennyiben egyes ügyekben a bizottság tagjai által külön fölvilágosítás nem kívántatik.

50 21. A bizottság üléseiben tárgyalandó ügyeket előadók mellékelt minta szerinti előadói íven terjesztik elő, mely egyszersmind ülési jegyzőkönyvül is szolgál. Az előadói íven szakelőadók följegyzik az iktatói s egyúttal esetleg elintézett számot, az előterjesztendő tárgyat rövid kivonatban, és az előadói javaslatot, mely olykép szövegezendő, hogy elfogadás esetén az, mint bizottsági határozat azonnal kiadható legyen. Ha az előadmány több ívből áll, összevarrandó, s a zsinór vége az előadó hivatalos pecsétjével megerősítendő. A határozati javaslattaT együtt előadók az esetleg szükséges föliratot vagy átiratot az iratokhoz csatolandó külön előadói íven akként elkészítik, - hogy azt a kiadó szó szerint leírhassa. Az előadói íveken a kiadónak világos és határozott utasítást kell adni, hogy a határozat kiknek kézbesítendő és hogy hova hány s melyik melléklet küldendő; nem különben a határidő szembetűnő módon föltüntetendő.''

0 22. Az ülést az elnök nyitja meg és zárja be. Az elnök feladata a csend és rend fönntartása, úgy a tanácskozás szabályszerűségének menete fölött őrködni. Szólót beszédében akadályozni, vagy félben szakítani nem szabad. Erre csak az elnök van jogosítva, ő figyelmeztetheti a tanácskozástól eltérő szónokot a tárgyhoz szólásra, ő utasíthatja rendre azt, ki a tanácskozás méltóságát sérti, vagy személyeskedik. Ha a sértés vagy személyeskedés az egyszeri rendreutasítás után is folytattatnék, az elnök szólótól a szót megvonhatja.

01 Az ülések nyilvánosak, de a közönség az elnök által kizárható és eltávolítható, ha a bizottság a tárgyalandó ügy természetére való tekintettel zárt ülés tartását határozza el, vagy ha a közönség a tanácskozás menetét zavarja. 23. Az egyes előadók következő sorrendben terjesztik elő az ügyeket:

02 a) alispán, illetőleg a jegyzők b) árvaszéki elnök c) tiszti főügyész d) tiszti főorvos e) kir. pénzügyigazgató t) kir. államépítészeti hivatal főnöke g) kir. tanfelügyelő h) kir. ügyész i) közgazdasági előadó j) kir. folyammérnök 24. Az ügyek előterjesztése szóbelileg történik, és az előadó kötelessége az előterjesztett ügyet lehető kimerítően megismertetni, a fontosabb okmányokat azonban fel is olvashatja,