Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

A bizottság novemberi ülésén a főjegyző terjesztette elő az általa készített új tervezetet, amelynek megvitatására a főispán elnöklete alatt különbizottság alakult. Az albizottság formájában működő bizottság tagjai a következők voltak: főispán, alispán, főjegyző, árvaszéki elnök, pénzügyigazgató, államépítészeti hivatal vezetője és a királyi ügyész, valamint a vármegyei királyi tanfelügyelő. Az átdolgozott ügyviteli szabályzat tervezetet azután 1897. december 14-i ülésén a teljes létszámban ülésező Közigazgatási Bizottság változtatás nélkül elfogadta.

7 A dualizmus időszakában még egy ügyviteli szabályzat készült a közigazgatási bizottságok részére, amely 1903 január 1-én lépett életbe, de ezt a belügyminisztérium készítette valamennyi vármegye részére egységesen, figyelembe véve az 1876-tól felhalmozódott tapasztalatokat.

8 Ennek közlését nem tartjuk indokoltnak, mert nem helyi viszonyokat tükröz, továbbá egykorú kiadványokban többször napvilágot látott és jól hozzáférhető ma is. Természetesen a Közigazgatási Bizottságok működésének további vizsgálatai során alapvető ügyviteltörténeti forrásnak fogjuk tekinteni. A következőkben Baranya vármegye Közigazgatási Bizottsága ügyviteli szabályzatait úgy közöljük, ahogy azt a testület végleges formájában elfogadta. Az ettől eltérő tervezetek szövegére a szabályzatok megfelelő pontjainál jegyzetben teszünk utalásokat. Mivel rendelkezésünkre áll Zemplén vármegye Közigazgatási Bizottsága ügyrendje is, az összehasonlítás érdekében és a helyi megoldások miatt ugyancsak utalunk a jegyzetben." 1. 1876. november 3. Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának ügyrendje és kezelési rendszabálya

10 1. A közigazgatási bizottság rendes üléseit minden hó első hétfőjén tartja (14. §)" s esetleg következő napokon folytatja, míg szakelőadók által előadandó mindannyi ügydarab elintéztetett. Ha a hó első hétfője valamely úgynevezett „sátoros" ünnepre esnék, az esetben az ülés az ünnepet követő kedden tartatik meg, egyéb ünnepnapok azonban az ülés megtartását nem akadályozhatják. 2. Az ülés naponta reggeli 9 órakor veszi kezdetét, s a tárgyhalmazathoz képest délutáni 2 óráig szakadatlanul folytatható. Rendkívüli tárgy halmaz esetén az ülésnek esti órákban folytatása végett a közigazgatási bizottság esetről esetre intézkedik. 3. Sürgős esetekben vagy illető szakelőadó kívánatára az 1876

ik évi VI. t. c. 17. § rendelkezésének megtartásával, rendkívüli ülést, főispán akadályoztatása esetén alispán hív össze. (17-18. §) 4. A közigazgatási bizottság határozatai, a jelenlevők általános szótöbbségével hozatnak.

12 Az 1876. évi VI. t. cz. 67. §-ban jelzett esetekben azonban joga van a kisebbségnek követelni, hogy önmaga által szerkesztett külön véleménye szintén felterjesztessék. (67. §) Egy bizottsági tag sem vehet részt a tanácskozásban oly tárgyak felett, melyekben mint magán fél érdekelve van, vagy melyekben már más minőségben, mint bíró, ügyvéd, meghatalmazott s. a. t. működött. (20. §)

13 5. Az államkincstárt érdeklő határozatok hozatalánál a kir. adófelügyelőnek, vagy helyettesének (20. §) népiskolaügyekre vonatkozó határozatoknál pedig a kir. tanfelügyelőnek jelenléte szükséges. (1876. XXVIII. t. c. 5. §.) 6. Névszerinti nvilvános szavazásnak az 1876

ik évi VI. t. c. 63 és 73

ik §-ok esetében van helye."' Névszerinti nyilvános szavazás esetén az eldöntendő kérdés akként teendő fel, hogy arra egyszerűen „igen" vagy ,,nem"-mel lehessen szavazni. 7. A közigazgatási bizottság ülései nyilvánosak. Fegyelmi választmányának üléséből azonban elnök, a határozat megállapítására szolgáló tanácskozmány, és határozathozatal idejére a hallgatóságot eltávolíthatja. (11. §.) 8. A közigazgatási bizottsághoz törvények szerint utalt ügyek következő sorrendben veendők tanácskozás alá:

15 a) szakelőadók havi jelentéssei, illető közigazgatási ág állapotáról, a netalán felmerült nehézségek, akadályok és összeütközésekről. (10. §.) b) miniszteri rendeletek. c) törvényhatósági határozatok. (16. §.)