Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

94 1012/1598/1,878. k, b. A tanítóválasztásról felvett jegyzőkönyv. 95 885/1295/1878. k. b. 96 1414/1878- k. b, . 97 270/342/1878. k. b. 98 674/933/1878. k. b. 99 884/1106/1878. k. b. 101 682/911/1878. k. b. 102 887/1276/1878. k. b. 103 1006/1522/1878. k. b. 104 438/468/1878. k. b. 103 789/1255/1878. k. b. 106 683/801/1878. k. b. 107 1595/1878. k. b. A beadvány szövege a következő: Tekintetes Közigazgatási Bizottság! Bosznia okupacziója s az ezzel kapcsolatos részleges mozgósítás nemcsak a társadalom minden rétegére mélyen kiható következményű, de közművelődésünk fejlődésének is ki­számíthatatlan hátrányára van. Az általános hadkötelezettség szerént, mint köztudo­mású dolog, semmiféle kedvezménynek helye nincs, és így tisztviselő, hivatalnok, iparos, kereskedő, tanár s tanító hadi szolgálatra levén kötelezve, a behívó kézbesítésére ott hagyja csendes és békés foglalkozását, hogy mint katona tegye meg kötelességét a harczmezőn, mely kötelesség teljesítésnek czélja, hogy azon népeket czivilizáljuk s hó­dítsuk meg a nyugati műveltség számára, melynek e művelődés jótéteményeit még nem élvezik. E czél elérésére azonban itthon elvonunk egy egész sereg egyént oly térről, hol szintén a hazának tett szolgálatot, hol szintén a közművelődés terjesztésében fáradott, s mely téren még nálunk is oly sok a teendő. A megye területén a mozgósítás keresztül vitetvén, tanítóink kiknek amúgy is szűkében voltunk, igen tekintélyes számban hivattak be hadiszolgálatra, s ennek következében iskoláink a községekben a nép müvelése — és nevelésének ezen ha nem is egyetlen, de minden esetre egyik legnagyobb fontossággal bíró tényezői működni megszűntek, megszűntek hirdetni az igét, amely hivatva van a népünket értelmesebbé, jobbá, erköl­csösebbé, nemesebbé, szóval tökéletesebb hazafivá és emberré képezni. Nem vagyok még azon helyzetben, hogy a harcztérre vonult tanítók számát megnevez­hetném, de azt tudom, hogy egy-egy községből kettő, három is távozott, másutt hol két felekezetnek két tanítója volt, ma egy sincs. Ezek folytán hivatalos kötelességet vélek teljesíteni akkor, midőn a Tekintetes közigaz­gatási bizottságot mély tisztelettel arra kérem, méltóztassék feliratot intézni a nagy­méltóságú magy. kir. vallás- és közoktatási minisztériumhoz aziránt, hogy jelen esetben amennyiben lehetséges, saját hatáskörében, de a jövőre törvényhozási úton méltóztas­sék aziránt intézkedni, hogy a) a hadi szolgálatra behívott néptanítók minél előbb haza bocsáttassanak; b) hogy jövőre, ha már a katonakötelezettség alól teljesen fel nem menthetők, csak általános mozgósítás esetén és akkor is csak a háború tartamára hi­vathassanak be. Mely kérésem után vagyok teljes tisztelettel Pécsett, 1878. szeptember hó 9.-én A Tekintetes Közigazgatási Bizottságnak alázatos szolgája Salamon József kir. tanfelügyelő 108 1007/1595/1878. k. b. 109 Uo. 110 1518/1878. k. b. ikv. 111 A vizsgálóbizottságnak tagja volt még a Közigazgatási Bizottság egy választott tagja is, valamint az adott járás tiszti orvosa. u- ,,Az 1876:VI. t. c. megalkotásakor oly kevéssé volt még kiépítve az állami közigazgatás vidéki szervezete, hogy az akkori földművelés, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak nem volt más alkalmas vidéki szakközege, akit a törvény a közigazgatási bizottságba delegálha­tott volna, mint a posta- és távirdakerület igazgatója." Bezerédj István: A közigazgatási bi­zottság múltja és jövője. In: Fejezetek a közjog és közigazgatási jog köréből. Bp. 1932. Pal­las RT. 165. p. 113 Sem a jegyzőkönyvben, sem az iratok közt nincs nyoma a középárnak. így forrás­értéke sincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom