Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában
7. Királyi tanfelügyelő jelentései Mint minden közigazgatási bizottsági előadó, ő is a hivatalának adminisztrációjáról szóló statisztikával kezdi jelentéseit. A továbbiakban a megye iskolaügyi helyzetéről kapunk tájékoztatást. Jelentéseinek összeállításánál támaszkodott a járási szolgabíróktól kapott információkra, az iskolalátogatói hálózatban résztvevők jelentéseire, de leginkább a saját iskolalátogatási tapasztalataira. Erre azonban nem kerülhetett rendszeresen sor, mert ahogy írja az áprilisi jelentésében: ,,a megye területén lévőkre csak e hó második felében kerülhet sor, amennyiben a megyére nagyon is szűkre szabott általányból kitelik". 1 '' 1 A hónap első felében éppen ezért csak a pécsi iskolákat tudta meglátogatni. A jelentések kritikusan tárják fel az iskolaügy terén mutatkozó hiányosságokat, sok esetben a községi elöljárók és az iskolaszék „nem kellő hozzáállását" panaszolja a Közigazgatási Bizottságnak, de az eredményekről is részletesen tudósít. A tanfelügyelő beszámol minden esetben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól kapott rendeletekről, az azokra adott gyakorlati megoldásokról. Annak illusztrálására, hogy mennyire nem volt könnyű az oktatásügy irányítása megyénkben, álljon itt egy példa a szeptemberi jelentésből: „Kötelességemnek tartom jelentést tenni a bogdásai ref. felekezeti iskolát illető eljárásomról. E községben személyesen győződtem meg az iskolai helyiség szűk és egészségtelen voltáról, és minthogy a hitközség azon igyekezetét, hogy az elmúlt nyár folytán az iskolát felépíti újból, be nem váltotta, meghagytam, hogy addig is mig az új épület a jövő évben elkészül, ideiglenesen intézkedjenek egy megfelelőbb helyiségről, erről egyidejűleg az egyházkerület főesperesét is felkértem, kitől azon értesítést vettem, miként bizottságot küldött ki az ügy megvizsgálására". 1,12 A tanfelügyelő által készített jelentések a legjobban használható források közé tartoznak. Ezek alapján rekonstruálni lehet nemcsak Baranya megye oktatásügyét, hanem a tanfelügyelőség hivatali működését is. Ez annál örvendetesebb, mert a Baranya megyei Levéltár csak 1919-től rendelkezik a tanfelügyelőség iratanyagával, s ezáltal igen becses forrásaivá váltak a levéltárnak. 8. Királyi ügyész jelentései Egészen különleges, a megye közigazgatását nem érintő részterületről kötelezi az 1876:VI. t. c. 37. §-a jelentéstételre a királyi ügyészt. Igaz, hogy ennek a legnagyobb alapossággal tesz eleget. A központi börtönökről készített jelentései teljes mértékben kielégítő forrást nyújtanak annak a kutatónak, aki evvel a témával foglalkozik. Bepillantást nyerünk a börtönéletbe. Nemcsak az elítéltek számának alakulását kísérhetjük nyomon, hanem az élelemezési viszonyokról is képet kapunk, valamint az egészségügyi helyzetről is. Megtudhatjuk, hogy a rabmunkából befolyt öszszegek 1/3-a a rabokat illeti, 2/3 része pedig a „helyi kir. adóhivatalba szállítatott". 143 A fegyelmi helyzetre is utalnak a jelentések. Ez általában megfelelő, azonban szökések is előfordulnak. Januárban történt egy eset, de az illetőt elfogták és „egyenlőre vasra veretett". 1 ' 1 '' Az érte felelős börtönőrtől pedig 3 hónapra megvonták a szabadnapjait. Az 1878. évben még egy szökés fordult elő szeptemberben, amikor egy emberölésért és tolvajlásért 15 évre ítélt személy szökött meg a börtönből. Annak ellenére sikerült a szökést végrehajtania, hogy a kórházban is