Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"

TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában

kereste meg a soproni posta- és távirdaigazgatót, hogy a fegyelmi eljárást folytas sa le és erről tegyen jelentést a Közigazgatási Bizottsághoz.

55 Az alispáni előadói munkakörben még egy feladatot kellett megoldani az 1878. évben. A vármegyei közgyűlés átküldte másolatban azt a belügyi rendeletet, melyben felszólítja a Közigazgatási Bizottságot, hogy haladéktalanul intézkedjék a kisebb polgári peres ügyekben eljárók végrehajtási díjainak megállapítása ügyében. A februári ülésen hozott szabályrendeletet ebben a tárgykörben a testület, egyúttal megragadva az alkalmat, hogy a felsőbb szervek felé kifejezze örömét az 1877:XXII. t. c. felett, többek között a következőket írta: „ . . . a közigazgatási bizottság áthatva van azon meggyőződéstől, hogy a megyei lakosság érdeke is úgy kívánja, hogy a szolgabírák a kisebb polgári peres ügyekben is eljárhassanak, miután továbbá a szolgabíráknak ezen bíráskodássali felruházását, a közigazgatási bizottság, a megyei közigazgatás hátráltatása nélkül lehetségesnek találja . . ."

5ti Felkéri a belügyminisztert, hogy a felterjesztésben felsorolt járási szolga bírákat, mint okleveles ügyvédeket, illetve volt esküdteket, mint „bírói hivatalt viselt" személyeket ajánlja őket az igazságügyminiszternél. Alkalmasnak találja őket a kisebb polgári peres ügyekbeni bíráskodásra.

50 2. A vármegye árvaszékének elnöke, mint a Közigazgatási Bizottság szakelőadója A közigazgatási bizottságok hatásköréről az 1876:VI. t. c. csak annyit mond, hogy az illető törvények rendelkeznek erről.

08 A Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának „ÜGYREND"-je sem érinti ezt a feladatkörét az árvaszéki elnöknek, így csak kutatás alapján lehetett megállapítani, hogy az 1877:XX. t. c. ,,A gyámsági s a gondnoksági ügyekről" 203. §, 212-218. §, és a 285. §-ban található a közigazgatási bizottságok részére feladat ebben a témakörben. Az 1878. évben csak az árvapénztárak kezelésével kapcsolatos ügyekkel kellett foglalkoznia Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának, igaz, hogy evvel egész évben. Mintegy nyolcvan baranyai község fordult a Közigazgatási Bizottsághoz avval a kérelmével, hogy a községi árvapénztárt saját maguk kezelhessék. Ezeket a kérvényeket a járások szolgabírái terjesztették fel, minden esetben pártoló véleménnyel. A Közigazgatási Bízottság négy község kivételével elutasító véleménynyel ellátva terjesztette fel a belügyminiszterhez végleges elintézésre a községi kérvényeket. A belügyminiszter pedig minden esetben jóváhagyta a „helyi viszonyok ismeretén alapuló" közigazgatási bizottsági véleményt. Példának az elutasító véleményes határozatokra bemutatnánk Sásd község kérelmét kísérő levél szövegét: „Hivatkozással az 1877. évi XX. t. c. IX. fejezet 285. §-ára van szerencsénk Sásd községnek a községi árvák pénzei és pénzértékei kezelésére irányzott kérvényt összes mellékleteivel azon véleményes jelentés mellett felterjeszteni, miszerint nevezett község kérvénye, miután okmányailag nem igazolta 1. hogy könyvek és számadások vitelére kellő képzettségű egyénnel rendelkezik, 2. mert tűz és betörés ellen biztos pénztárral nem rendelkezik, s mert a pénztárnok által nyújtandó biztosíték mennyisége nincs meghatározva. 3. mert a nagykorú árvák követeléseinek a 292. § értelmében leendő kifizetésére nincs biztosítva s végre 4. mert a községi árvavagyon összege nincs arányban a községnek adósággal terhelt vagyonával — elutasítandó volna."

39 Dunaszekcső kérelmét pártolólag terjesztette fel a testület.

60 Három másik község kérelmét először a Közigazgatási Bizottság visszaküldte, mert hiányoztak formai kellékek. Mágocs esetében az árvatár megvizsgálásáról felvett megyei szám-