Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1982. (Pécs, 1983)"
TANULMÁNYOK BARANYA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL - Tegzes Ferenc: Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának megalakulása és működésének kezdetei a dualizmus időszakában
gatá si Bizottsága működésének kezdeti időszakát az iratok és az ügyviteli szabályzatai alapján. A Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának 1876-ban és 1897-ben készített ügyrendi és ügyviteli szabályzatát összevetve Zemplén vármegye KB ügyrendjével, amelyet mintának közölt a Magyar Közigazgatás c. folyóirat 1888-ban, függelékben kívánjuk jelen munkánk után közölni. 10 1878. évet azért vizsgáljuk, mert az 1876. október 2-án megindult tevékenység erre az időre már valamennyi funkcionális tényezőjét jól működteti. Indokolt továbbá azért is, mert az 1880-ban rendezett országos vitán elhangzott bírálatok, dicséretek — mint egykorú tapasztalatok — jelentős szempontokat nyújtanak az elemzéshez. 1 ' Természetesen nem lehet a vizsgált egy esztendő alapján olyan következtetéseket levonni a KB működéséről, mint azt korabeli bírálói és dicsérői tették. //. Baranya vármegye Közigazgatási Bizottságának működése az 1878. évben A közigazgatási bizottságokról szóló törvény, az 187ó:VI. t. c. 1876. március 16án került szentesítésre, majd a képviselőházban március 18-án, a főrendiházban pedig március 20-án hirdették ki. 18 A törvénycikk 86. §-a az életbeléptetés időpontjának meghatározását rábízza a szakminiszterekre. Ennek a pontnak az alapján a belügyminiszter 41169,1876. szám alatt körlevelet intézett a törvényhatóságokhoz, melyben közli, hogy a közigazgatási bizottságok életbeléptetését minisztertanácsi határozat alapján 1876. október 2-ra tűzték ki. 19 Ebben a körrendeletben arra is felszólítja a törvényhatóságokat, hogy „az e czélból egybehívott közgyűlésen azon tíz tagot, kik a megyét az idézett törvény 1. §-a értelmében a közigazgatási bizottságban képviselni fogják, a 3. § rendelkezésének szemelőtt tartása mellett válassza meg." 20 Az 1876. szeptember 25-én összeülő vármegyei közgyűlés1 a felolvasott belügyminiszteri rendelet értelmében megválasztotta Kardos Kálmánt, Czirer Józsefet, Kammerer Ferencet, Siskovits Tamást, Szily Lászlót, Majer Jánost, Nádosy Kálmánt, Slaby Ferencet, if/. Jeszenszky Ferencet, Oovis Gyulát és felhívta őket, hogy jelenjenek meg az október .hó 2-án de. 9 órára kitűzött első és alakuló ülésre. 22 Miután a vármegyei közgyűlés megtárgyalta a közigazgatási bizottság működése során felmerülhető irodai teendők problémáit, 23 semmi akadálya nem volt már, hogy megkezdje működését Baranya vármegyében is. Baranya vármegye Közigazgatási Bizottsága 1878. évben 12 rendes és egy rendkívüli ülést tartott. (Szeptember 30-án.J 24 Jóllehet az „ügyrendi" szabályzat azt rögzíti, hogy a „bizottság rendes üléseit minden hó első hétfőién tartja" 2 ', ha megnézzük az ülések időpontjait, azt tapasztaljuk, hogy ettől eltértek a legtöbb esetben: 20 január 7. - hétfő, február 12. - kedd, március 11. - hétfő (2. hétfő a hónapban), április 8. — hétfő (a hónap második hétfője), május 6. - hétfő, június 6. - csütörtök, július 8. hétfő (2. hétfő a hónapban), augusztus 5. — hétfő, szeptember 9. - hétfő (2. hétfő a hónapban), október 14. — hétfő (2. hétfő a hónapban), november 12. - kedd, december 9. - hétfő (2. hétfő a hónapban). Az ülés délelőtt 9 órától délután 14 óráig folyhatott az „ügyrendi" szabályzat szerint. 28 A tanácskozás elnöke a vármegye főispánja. Akadályozásakor az alispán lépett a helyére. 29 A tanácskozások jegyzői tisztét a vármegye főjegyzője látta el.
