Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Nagy Lajos: Az 1710. és 1713. évi pécsi pestisjárvány

ekkor már volt orvosa: Moller Károly Ottó. Az ő javaslatára a város ellenőriztette, hogy van-e elegendő orvosság a gyógyszertárban. A Lőegylet városfalon kívüli házát pestis kórházzá alakították. Zárlatot rendeltek el. Jurkovich bármilyen alaposan gyűjtötte is össze a pestisjárványokról az adatokat, a felsorolásából sok kimaradt. A legújabb irodalomban Fazekas, a szabolcsi pestisekről beszámolva azt írja, hogy ozokban az évtizedekben az ország keleti felét is ugyanolyan gyakran sújtotta a bujkáló döghalál,

10 csak más években. Hozták és vitték a kórt, még Lengyel- és Törökország között is, rajtunk keresztül. Pestisjárványok Pécsen 1713 előtt Jurkovich az 1691. évi dunántúli pestisnél említi Pécset is. Pécs régebbi iratai az 1704. évi két dúlás idején, néhány kivételével elpusztultak, ezért a korábbi pestisjárványokról itt kevés feljegyzés maradhatott. Azt a szájhagyományból is tudjuk, hogy a Havi-hegyen a ma is álló fogadalmi templomot egy pestisjárvány után építették. Amikor 1709-ben a már Bécsben élő Dominicus Ullmann domonkos rendi szerzetest levélben tanúságtételre kérték a templom ügyében, ő a válaszában az építés évéről nem írt." Mindössze annyit említ, hogy a pécsiek ,,az akkor dühöngő pestis-járványtól való megszabadításért ígérték meg" a templom felépítését és „miután ettől a rossztól igen hamar megszabadultak", nekiláttak és az ígéretüket teljesítették. Az ellenséges pusztításokat valahogyan átvészelte az 1701. évi városi számadáskönyv.'- Ennek az „Auszgaben", azaz „Kiadások" c. rovatában a Havihegyi templom építéséről többet megtudtunk. Németből lefordítva ezt írják: „Szintén a Tanács rendeletére, mint a mellékelt nyugta igazolja, az egész község által már 8 évvel ezelőtt, az akkor nagyon dühöngő járvány miatt tett fogadalom alapján a Havi boldogasszony kápolna építésére adományként befizettünk 75 guident". Ha pontosan írják a 8 évet, akkor 1693-ban dühöngött Pécsen az a pestis, amely után a Haviboldogasszony kápolnáját emelték. Ez az adat azonban nem egyezik Németh közlésével, aki szerint az 1697. évi pestisjárvány után épült a kápolna; sajnos, a szerző az adat forrását nem közli.'

3 Mi az 1701. esztendei számadáskönyv adatát fogadjuk el, már csak azért is, mert a város akkori pénztárosa, Benedict Keller 1695-ben, tehát a pestis körüli időben a 234. sz. ház tulajdonosa volt Pécsen.

1

'

1 A nagyobb természeti csapásokra, járványokra az emberek egész életükben pontosan emlékeznek, Keller sem felejthette még el a pestis évét. 1710-ben Tolna vármegye huszonegy megmaradt falujából ötben pusztított a pestis.'"' A pécsi tanácsülési jegyzőkönyvek 1710-ben többször is említik az itt is jelentkező járványt. 1710. október 23-án javasolják, hogy a Város Tanácsa a járvány ellen tegye meg a szükséges intézkedéseket. Október 29-én a tanács jegyzőkönyvébe ezt írták nehézkes német fogalmazással: „Mivel aztán a járvány már jelentkezett, a Szt. Rókus templom mellett a Telesi-féle házat kijelöltük kórháznak és mindent, ami a kijavításához kell, azt a tekintetes Tanács biztosítja és még azt is, amire a betegség idején szükség lehet. Most a járvány elhárítása miatt fogadalmat teszünk a Haviboldogasszonynak, hogy minden szerdán megtartóztatjuk magunkaí a korlátlan húsevéstől. Egyúttal, minden nap 10 órakor imaóra lesz ..." Tizenegy nappal később, november 9-én a kórházi építkezésre 100 forintot utaltak ki.