Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1981. (Pécs, 1982)

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSKÖZLEMÉNYEK BARANYA ÉS PÉCS TÖRTÉNETÉBŐL A 14-20. SZÁZADBAN - Fricsy Ádám: Levelek a hódoltsági Pécsről 1613—1629

lambos Ferenc ,,A pécsi jezsuiták működése" c. munkájában ugyancsak 18. századi visszapillantásokból próbálja rekonstruálni a török alatti helyzetet. Újabb források feltárása vált szükségessé ahhoz, hogy a nagy általánosságokon túlmenően megismerjük a misszió külső és belső nehézségeit, küzdelmeit és eredményeit és némi betekintést nyerjünk a kor művelődési, társadalmi és gazdasági helyzetébe is. Az új források azok a levelek, amelyeket az itt működő jezsuiták a római rendfőnökhöz vagy a területen belül egymáshoz küldtek 1613 és 1653 között. Szám szerint 110 levél és beszámoló van a jezsuita rend római levéltárában, az Archívum Romanum Societatis Jesu (ARSI)-ban Austr. 20. jelzetű kötetben Missio Hungarica címen. A levélköteget elsőként Szilas László innsbrucki történész professzor tárta fel a „Beiträge zur Kenntniss Südosteuropas und des nahen Orients" 1975-ös kötetében. A levélcsomó szerényen húzódott meg a levéltárban, csak Vanino Miroslav horvát történész nyúlt hozzá a harmincas években. Vanino tulajdonképpen Kasics Bartol iránt érdeklődött, akinek nagy szerepe van a horvát—szerb nyelv irodalmi formájának kialakításában és így talált rá Kasicsnak a belgrádi misszióban végzett tevékenységére és az azzal kapcsolatos levelekre, becdványokra. Néhányat közölt is belőlük a „Vrela i Prinosi" c. folyóiratában, az 1. kötetben. Tudtunkkal más nem publikált a fondból. A fondban lévő iratok közül a legtöbb, 39, Belgrádból van keltezve. Pécsről 24, Temesvárról 11 indult útjára. 47 levéllel a rendfőnököt keresték fel, 27 van Kasics Bertalannak címezve, 11 beadvány és kérvény a pápához fordul. A belgrádi 39 levélnek majdnem a fele Szini István erdélyi származású és Belgrádban állomáso zó jezsuitától származik. A Pécsről indított 24 levél Vásárhelyi Gergelytől, Vodopia Mátétól, Cserneky Jánostól, Czvetich Györgytől való, de van egy-egy levél Szüch Miklós világi férfitól, és néhány licenciátustól írt levél is. A többi levelet, iratot, beadványt különböző helyekről más-más személy bocsátotta útjára, de mind a délmagyarországi misszióval kapcsolatos. Az ide Pécsre irányított levelek érthető okokból elkallódtak, de örömmel állapíthattuk meg, hogy a fent említett római levéltárban megvan a rendfőnök leveleinek fogalmazvány-kötete, amelyből az írnok lemásolta a lediktált levelet és postára elkészítette. így megtalálható e kötetekben a Pécsről írt levelekre adott válasz. De megtalálhatók e kötetekben a bécsi provinciálishoz írt levelek pécsi vonatkozású részletei is. E fogalmazványokra Dr. Lukács László római rendtörténész hívta fel a figyelmemet, amiért ezúttal mondok köszönetet. Belgrádból a leveleket raguzai kereskedők segítségével küldték Rómába, Pécsről inkább Bánffy Kristóf várúr útján Alsólendván keresztül küldték rendeltetési helyükre, bár nem egy olyan is van, amit személyesen vitt Rómába egy-egy odazarándokló pap vagy világi búcsújáró. Az ide irányított levelek útja sokszor veszélyes és hosszú volt. Néha fél évig voltak úton. Utalásokból észlelhető, hogy nem egy levél sohasem ért célhoz. A római levélkötegből huszonnégynek adjuk itt magyar fordítását és egy levelet közlünk a rendfőnök leveleskötetéből. Az iratok nyelve: kettő magyar, kettő olasz és huszonegy latin nyelvű. Az itt közölt levelek keltezési ideje: 1613-ből 15, 1620ból 1, 1621-ből 2, 1622-ből 1, 1625-ből 3, 1627-ből 1, 1628-ból 1, 1629-ből 1. Lényegében tehát 16 évnyi időből származnak az írások. Közölt leveleinkből 19 van Pécsről keltezve, 4 Belgrádból, 1 — 1 Hosszúhetényből és Rómából. — Vodopia Mátétól 6, Vásárhelyi Gergelytől 4, Sz/ní Istvántól 3 levél származik. Két-két levelet közlünk Cserneky Jánostól, Jekel Zakariástól és Czvetich Györgytől ; Kasics Bertalan, Matkovics Simon, Szüch Miklós, Nikolich István, a hetényi licenciátusok, Aquaviva rendfőnök egy-egy levéllel szerepelnek.